II. Rákóczi Ferenc ábécéskönyve és gyermekkori nevelői

Ritka eset, hogy egy kiemelkedő jelentőségű nagy ember gyermekkori ábécéskönyvét a kezünkbe vehetjük. Abba a szép bőrkötésű kis alakú könyvbe, amelyből a háromszáz évvel ezelőtt született II. Rákóczi Ferenc kisgyermekkorában olvasni tanult, s amelynek üres lapjain nevének leírását gyakorolta, mi is belelapozhatunk. Elgondolkodtató érzés: a nagy fejedelem szellemi élete tulajdonképpen itt kezdődött, e lapok sorainak betűzgetésével, ezekkel a bátortalan tollvonásokkal.

A kis könyvecskéről a könyvtörténészek már régen hírt adtak(1). Érdemes azonban - a neveléstörténet szempontjait érvényesítve - azt is megvizsgálni, hogy vajon a gyermek Rákóczi mikor és hol tanult belőle, s kiknek a vezetésével?

Alig volt öt esztendős - írta később a Vallomások-ban -, amikor kikerült a dajkák asszonyi gondoskodása alól (2), ekkor vette át gondozását férfinevelő. A latin nyelv tanulását pedig akkortájt kezdte el, amikor édesanyja egybekelt Thököly Imrével - válaszolta a neuhausi jezsuiták kérdésére (3). 1681 tavaszán volt öt éves, és 1682. június 15-én volt az említett esküvő - tehát e két időpont között, 1681-1682-ben ismerkedett meg az olvasás és írás elemeivel ennek az ábécéskönyvecskének a segítségével a gyermek Rákóczi.

Ekkor azonban a későbbi vezérlő fejedelem még csak „Rákóczy Ferke" volt, ahogyan a könyvecske előzéklapjára jegyzett ajánlásban olvasható. Az ajánlás szövege mai helyesírással: „Initium sapicnliae timor Domini. A bölcsességnek kezdete az Úr félelme. Kitől mindennemű jóknak áldását kívánja P(ater) Bárkány János az méltóságos és n(agysá)gos nevendék(fre), fejedelmi nagy Rákóczi famíliák méltóságos csemetéjére, Rákóczi Ferkére.

Kinek az Úr napjait sokakra terjessze,

föld (ön), mennyen örökösen nagyra neveljen."

Zrínyi Ilona udvari papja volt Bárkány János ferencrendi páter Munkács várában. Itt élt I. Rákóczi Ferenc özvegye két gyermekével 1680-1683 között. 1681 tavaszán itt ajándékozhatta ,,Ferkó"-nak Bárkány János az ábécéskönyvet, s itt, a munkácsi várban e ferences páter vezetésével tanulta a betűvetést, az olvasást, s ő magyarázta neki a benne levő katekizmus-szövegeket is.

Maga a könyvecske 1674-ben jelent meg Kassán, a jezsuita kollégium nyomdájában. Első lapján hosszú cím olvasható latinul és magyarul, ennek magyar része mai helyesírással: „Ábécés könyvecske, a keresztyén római catholica hitnek némely fondamentomos kérdéseivel, a fölséges császár és király urunk tekéntetes nemes szepesi kamarájának bőkezű gondviseléséből kibocsátatott, az ártatlan kisdedek istenes felnevelésére."

A könyvből ma már néhány lap hiányzik, jelenleg 28 lapon 56 nyomtatott oldalt tartalmaz. Az első és utolsó üres lapokon a gyermek Rákóczi írásgyakorlatai, tollpróbái, firkálásai találhatók, nevének leírását is itt próbálgatta.

Az első nyomtatott oldalakon a nyomtatott nagy- és kisbetűk, illetőleg a hangzóösszeolvasás gyakorlására szolgáló szótagoszlopok (ab, eb, ib, ob ub stb.) helyezkednek el. Ezeket azonos tartalmú, párhuzamos latin és magyar szövegek követik, amelyek szintén az olvasás gyakorlására szolgáltak. E szövegek - a korabeli ábécéskönyvek szokásainak megfelelően - mind egyházi-vallási vonatkozásúak: imák, parancsok, s egyebek, amelyeket 12, ugyancsak vallásos témájú rövid kérdés és a rájuk adott terjedelmes válasz szakít meg.

Végül három oldalon (eredetileg több volt), hat hasábra osztva „Nomenclatura" címmel latin-magyar szógyűjteményt talált a gyermek Rákóczi, egyrészt ugyancsak az olvasástanulás és gyakorlás céljaira, másrészt, hogy e szópárok emlékezetbe vésésével további „latinos" tanulmányait készítse elő.

Vajon milyen tanuló lehetett ekkortájt a gyermek RÁKÓCZI? Saját maga ezt írta erről a Vallomásokban: „...gyakran emlegették, hogy nem voltak rossz tulajdonságaim. Mégis sűrűn kaptam büntetést amiatt, hogy a tanulásban hanyag voltam és szinte mindig a fegyverekkel és a háborúsdi-gyermekjátékokkal foglalkoztam" (4).

Tekintélyes férfiú lehetett Bárkány páter később, a munkácsi vár ostroma alatt, 1685 decembere és 1688 januárja között is, amikor Zrínyi Ilona katonáival hősiesen védte a várat a császári csapatok meg-megújuló támadásai ellenében. Erre vall Thököly levele a török táborból, amelyben arra kérte Zrínyi Ilonát: fontos üzenettel küldje el követként Bárkányt Lengyelországon keresztül Rómába (5).

1683-1685 között a gyermek RÁKÓCZI gyakran elkísérte nevelőapját hadjárataira, és - ahogyan a Vallomások-ban írta - vele volt a táborozásokon ,,praeceptor"-a, tanítója is: Badini János. Vele tanulta a nyugodtabb időszakokban a latin nyelvtant, 1682 nyarától kezdve.

Ez a Zólyom megyei Badinból származó nemesifjú Thököly udvarának volt familiárisa 1682. április 7-től (6). Zrínyi Ilona és Thököly Imre egybekelésük után nyilván közös akarattal szemelték ki őt a gyermek Rákóczi tanítójává. A Vallomásokban így emlékezett meg róla RÁKÓCZI: „Fondorkodva gyakran megkísérelték, hogy eltérítsenek hitemtől, de tanítóm, ez az igaz keresztény, hozzád és hozzánk oly hűséges Badini János megvédett engem teljes erejével. És én magam is..." (7)

Míg a fejedelmi pár esküvőjét követő időben még csak az ábécéskönyv latin-magyar szópárjainak megtanulása folyt, később, Munkács várának ostroma alatt az alaposabb latin nyelvtan, s a latin klasszikus szerzők, a „studia humaniora" tanulmányozására került sor, Badini János vezetésével. Nem lehetett könnyű dolga a tanítónak. „Megvallom - írta RÁKÓCZI a Vallomásokban -, hogy számomra nagyon szórakoztatónak tűnt, amikor szinte minden nap a csapatmozdulatokat figyeltem a magas hegyről, sőt a nagyobb, s eléggé veszélyes támadásokat is. Ezért bizony szükség volt arra, hogy időnként szigorúbb eszközökkel szorítsanak a ,,humaniora"-tanulmányokra, ezekkel nem szívesen foglalkoztam" (8).

Abban Bárkány Jánosnak és Badini Jánosnak is szerepe volt - a Vallomásokból következtethetünk erre -, hogy 1685. szeptember 27-én Thököly nem vitte magával a gyermek Rákóczit Konstantinápolyba, a saját maga számára oly végzetes útra.

Badini János alaposan megtanította a latin nyelvet fejedelmi növendékének. A neuhausi jezsuiták szerint a 12 éves RÁKÓCZI „tud magyarul, emellett csak latinul, de azt kiválóan". Ugyanakkor az őt kísérő BADINlről feljegyezték: RÁKÓCZI „magyarországi tanára" volt, aki tanítványát „a katolikus hitben jámborul felnevelte" (9).

Jó tanár lehetett Badini János, a gyermek Rákóczi nagyon szerette őt. Ez még a neuhausi jezsuitáknak is feltűnt; „igen-igen szeretett tanár" - írták róla, s a gyermek RÁKÓCZI keservesen megsiratta a tőle való elválást (10).

„Nevelőim alakították ki bennem a rangomnak megfelelő erkölcsi magatartást" - írta RÁKÓCZI a Vallomásokban (11), s Bárkány János, Badini János mellett egy harmadik nevelője is volt: Kőrösy György, aki mint a fejedelmi sarj kamarása - s Zrínyi Ilona udvarának nemese - látta el tulajdonképpen a gyermek gyámságát, gondozását, ő intézkedett a gyermeket érintő összes ügyekben. 1681 tavaszán kezdődött a gyermek körüli szolgálata, amikor az alig öt éves „Ferkó" kikerült a dajkák kezéből, s akkor fejeződött be, amikor Munkács várának feladása után, 1688 márciusában a 12 éves RÁKÓCZit Bécsbe kísérte. Valóban atyai szeretettel gondoskodott a gyermekről, s Rákóczi a Vallomásokban a legnagyobb szeretettel írt róla is.

Van abban valami megható, hogy a gyermek Rákóczi ábácéskönyvét éppen ő őrizte meg, s később, amikor mint sárospataki várnagy a trinitáriusok - a török fogságába esettek kiváltásával foglalkozó szerzetesek - számára kolostort alapított Sárospatakon, akkor azt nekik ajándékozta, rájuk bízta 1729. március 10-én.

A könyvecske azután e szerzetesrendnek II. József alatt történt feloszlatása után való­színűleg a sátoraljaújhelyi piaristákhoz került, ennek időpontját jelezhetik az ajánlás oldalán levő évszámok (1783-1784). Ma a Piarista Rend budapesti központi könyvtárában őrzik.

1682 nyarán a könyvecske utolsó lapjain levő „Nomenclaturá"-ból a gyermek RÁKÓCZI kibetűzte, megtanulta a Turcia-Törökország szópárt is. Honnan sejthette volna, hogy néhány évtized múlva onnan - mint száműzött - gondol majd vissza vágyakozva, a Vallomások elmélkedő gondolatait fogalmazva a gyermekkorát jelentő hazai tájakra, nevelőire, első betűire...

 Mészáros István

MAGYAR PEDAGÓGIA

Budapest 1976 -2. szám

Jegyzetek

1RMK II. 1335. - Siveighoffer János: II. Rákóczi Ferenc ABC-és könyvecskéje. Kalazantinum (Kolozsvár), 1903. 22-23.; Márki Sándor: II. Rákóczi Ferenc. Bp. 1910. I. 89. - Thaly Kálmán még nem említi „II. Rákóczi Ferenc fejedelem ifjúsága" (Pozsony, 1882.) c. művében.

2 Principis Francisci II. Rákóczi Coníessiones et aspirationes principis Cliristiani. Bp. 1876. 6.

3 Késmárki Thököly Imre naplói, leveleskönyvei.  Közli Tluity Kálmán. Bp. 1873. II. 323.

4 Confessiones, i. k. 7.

5 Uo. 14. - Rákóczi itt Bárkány Ferencnek nevezi, nyilván rosszul emlékezett a keresztnévre. - Egy 1687. október 29-i számadási bejegyzés Munkács várában: „Páter Bárkány uramnak köntösnek remeket, uln. 15." Thaly Kálmán: Munkácsi leltárak s udvartartási iratok. Történelmi Tár, 1900. 339.

6 „Conventio Egregii Joannis Badinyi, aulae nostrae familiáris, cuius annus incipit die 7. April. Anno 1682. - Készpénz fi. 80. Angliai posztó uln. 7. Bor dietim just. 2. Egy szolgájára szokott praebenda, két lovára széna, abrak vagy pénz." Thököly udvartartása 1683-ban. Késmárki Thököly Imre naplói, i. k. 73.

7 Confessiones, i.  k. 9.

8 Uo. 7.

9 Késmárki Thököly Imre naplói, i. k. 321.

10 Uo. 322.

11 Confessiones, i. k. 6.