Hegyi
Judit:
A
betűk alkímiája
Rimbaud és a
magánhangzók
Az
„a” és „o” betűben megjelenő hurkok és többletvonalak fokozott élményigényt,
érzelmi beállítottságot és elzárkózást jeleznek, de a vélemény, érzelmek,
vágyak, gondolatok elrejtését is megmutatják. A szövegben a két „U” bal oldali
szára magasabb, míg az „u” betűknél épp fordítva van. Ez az Én-Te viszony, a
múlt és jelen ambivalenciáját mutatja, illetve azt sejteti, hogy míg ő az Ént
hangsúlyozná, a valóságban a környezeti hatás az erősebb. A vers végére
általában növekszik a betűméret. Ez növekvő énkiterjesztést, énerőt jelent.
A teljes cikk a
Grafológia folyóirat 2013/4. számában olvasható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése