Braille-írású szakácskönyvet adta ki Lengyelországban. Marek
Kalbarczyk, a könyv vak társszerzője egyebek közt a mazóviai városok leírását
is beleszőtte, mert szerinte a vakság nem az életből kizáró fogyatékosság, csak
megnehezíti a mindennapokat.
Az Ízek az ujjak hegyén című szakácskönyv gyakorlati
leírásokkal igazítja el az olvasókat, hogyan kerüljék el a sérüléseket a
konyhában. Az ételreceptek Piotr Adamczewski gasztronómiai kritikus tollából
származnak. "Az ételeket úgy alkotjuk, mintha az ízek egyes rétegeit
helyeznénk egymásra. Ezt a szakácskönyvet azért adtam ki, mert a vakok gyakran
nem is tudják, hogy mennyire egyszerű az egész számukra" - mondta
Kalbarczyk a Polityka című hetilap legújabb számának adott interjújában.
Szerinte a vakoknak nem kifinomultabbak az érzékszervei,
mint másoknak, "csak jobban odafigyelnek rájuk". Hangsúlyozta, hogy a
legtöbb információt a látásnak köszönheti az ember, ezért hiányában
"minden unalmasabb számára, és többet szagol, tapint és ízlel". A
szerző felvázolta a vakok konyhavilágát, kiemelve, hogy gyakran olyan
problémákkal szembesülnek, amelyekre a látó emberek ügyet sem vetnének.
"De ha valaki odafigyel a sistergésre és a fortyogásra, sok mindent képes
felismerni" - magyarázta, hozzátéve: általában az illatok jelzik, hogy
mikor kész az étel, de a rántott húst például tapintással ellenőrzi, mielőtt
kivenné a serpenyőből. Arra is kitért, hogy hagymaaprítás nem megterhelő a
vakok számára, hiszen becsukhatják a szemüket, sőt el is fordulhatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése