(gör). A szó
abból származik, hogy autografon, ami a. m. sajátkezü írás. Minden eredeti
kézirat, levél, okmány, aláírás tehát autográf; rendszerint azonban csak neves,
hires emberek kézírását értjük az A. szó alatt. Kiváló államférfiak, tudósok, költők,
uralkodók irásait könyvtárakban kincsek gyanánt őrzik, magánosok pedig, ha
birtokukba kerül, ereklyeként tartják.
Az A. megőrzését már az ókorban kezdték,
a rendszeres A.-gyüjtés azonban csak a XVI. században indult meg
Franciaországban. Ma már a világ összes nagyobb könyvtárában vannak
A.-gyüjtemények, számos kereskedés nyilt meg; ahol nevezetesebb emberek
kézírását árulják drága pénzen és sok ezer ember igazi szenvedéllyel adta magát
az A.-gyüjtésre. Az emberek jellemét akarják ezek a gyüjtők az irásukból
kitanulni, s hogy nem minden alap nélkül való az a feltevés, hogy a jellem és
írás közt van némi összefüggés, mutatja az a körülmény, hogy asszony, férfi és
gyermek írását a kevésbbé gyakorlott szem az első pillantásra meg tudja
különböztetni.
Az első nagyobb gyüjtemény IV. Henrik
államtitkárjáé, Loménie de Brienne-é volt Párisban. A világ legnagyobb A.-
gyüjteménye a párisi nemzeti könyvtáré, amely után a legnagyobb és legbecsesebb
az,. melyet a londoni British Museumban őriznek.
Mikor a gyüjtés szenvedélye
mindinkább terjedt, természetszerüen megindult az A.-kereskedés is. Már
1801-ben volt Párisban nyilvános A.-árverés, de az első A.-kereskedés csak
1838. nyilt meg, ugyancsak Párisban. Ma már számos ilyen kereskedés van
mindenfelé s ezek katalógusokat adnak ki, megszabott árakon kinálva nagy
emberek kézírásait. Misem természetesebb, hogy a nagy kereslet arra birt
egyeseket, hogy A.-kat hamisítsanak.
Weimarban 1856. ültek törvényt egy
Gerstenberg nevü építész fölött, aki híven tudta utánozni Schiller kéziratát s
valósággal gyártotta az eredeti Schiller-A.-kat. Nagy feltünést keltett annak
idején Chasles francia matematikus gyüjteménye, melyet ez nyilvánosságra is
hozott; a lehető legérdekesebb A. voltak ezek, régiek és ujak; még Caesartól
való kézírás is volt köztük. Később aztán kiderült, hogy az érdekes iratok
egytől-egyig hamisítottak s azokkal egy ügyes hamisító szedte rá a tudós tanárt.
Most úgy iparkodnak a csalást megakadályozni, hogy az A.-t összehasonlítják az
illető férfiak irásának litográfia, réz- vagy fametszés útján készített
hasonmásával. Egész sereg könyv jelent meg, tele az ily összehasonlításra való
facsimilékkel. A legjelentékenyebb ilyen munka a négy kötetes «lsographie des
hommes célébres», mely 1843-ban jelent meg Párisban.
Az A. értékének
meghatározásakor számos körülményre vannak tekintettel. Az A. írója, az irat
tartalma, régi v. ujabb volta, ritkasága stb. mind olyan dolgok, melyek az
értékre behatással vannak. Félig-meddig A.-gyüjtésnek mondható az a szokás,
mely rövid ideje honosodott meg a mi asszonyainknál is, hogy egyszerü v, sima,
minden dísz és festés nélkül való legyezőket vásárolnak s azokra művészekkel,
írókkal, politikusokkal ráiratják a nevöket. Többnyire nem tulságosan értékes,
de az illetőkre elég érdekes kis A.-gyüjteményt szereznek ily módon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése