Az eddigi legkorábbi székely-magyar rovásfeliratot 1999.
március 24-én találta a Somogy megyei Bodrog falu határában folyó ásatáson Magyar Kálmán régész - egy 900 körüli időből származó, 6,2 cm x 4,2 cm-es, 1,2 cm vastag agyagfúvóka-darabon. Az ásatás helyén a középkorban Bő falu állt (jelenleg Alsó-Bű
puszta).
Róna-Tas András akadémikus szerint a lelet fontos
láncszem a kelet-európai írások és a székely írás között. Gömöri János, az MTA
Ipartörténeti Bizottságának titkára szintén megvizsgálta a leletet. Erdélyi
István régész-történész kimutatta, hogy a fújtatócső felületén lévő jelek
ujjkörmök lenyomatai.
A feliratot elsőként Vékony Gábor régész fejtette meg, az
általa adott olvasat: "fúnák". Ennek továbbfejlesztett változata a
"fuβnék", ami már a nyelvészek által megfogalmazott
követelményeknek is megfelel.
(Forrás)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése