Az alábbiakban a Magyar Írástanulmányi Társaság és a Grafológus Grémium Nemzetgazdasági Minisztériumnak eljuttatott levele olvasható.
Ha egyetért a leírtakkal, itt írhat alá petíciót azért, hogy a grafológus szakma továbbra
is az ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN (OKJ) maradjon, ami állami szinten garantálja
a minőséget és az egységes képzést! A petíció elérhető ITT.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Magyar Írástanulmányi Társaság
1011 Budapest, Bem rakpart 15.
Nemzetgazdasági Minisztérium
Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság
Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály
Dr. Odrobina László úr
főosztályvezető
BEADVÁNY
A GRAFOLÓGUS SZAKMA OKJ-BAN MARADÁSÁÉRT,
állami szinten garantált minőségéért és az egységes
képzésért
VEZETŐ AJÁNLÁS
Prof. dr. Bagdy Emőke pszichológus levele
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
Előzmények
2012 júniusában a grafológus szakma a Nemzetgazdasági
Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatala Szakképzési és Felnőttképzési
Igazgatóságának intézkedése nyomán kikerült az Országos Képzési Jegyzékből –
ahol 54 725 01 0000 00 00 számon, 2004-től szerepelt emelt szintű képzésként,
és 54 725 01 0100 52 01 számú rész-szakképesítésként grafológus szakasszisztens
képzés is társult hozzá. Az intézkedés indoklása a szakma képviselői számára
nem ismert.
Jelen dokumentum célja
A grafológus szakma továbbra is szerepeljen az Országos
Képzési Jegyzékben (OKJ).
E célkitűzés nem a grafológusok marginális rétegének érdeke,
„passziója”, hanem rövid és hosszú távú társadalmi, gazdasági haszonnal bír,
mivel a legjelentősebb és legkényesebb erőforrás: az emberi erőforrás szakszerű
felhasználhatóságával foglalkozik.
Teamek, szervezetek, közösségek esetében szakértői, döntés
előkészítői szinten hozzájárul a kompetencia-, s ezáltal az
erőforrás-optimalizáláshoz, a személy szintjén pedig az önhatékonyság
megvalósításához.
Szakmaként kifejezetten hungaricum kategóriát képvisel.
Ezen okokból 2012 júniusában grafológiai iskolák vezetőiből,
illetve elismert, neves grafológusokból grémium alakult annak eléréséért, hogy
a grafológus szakma az állami szinten garantált minőség és az egységes képzés
megőrzése érdekében visszakerülhessen a jegyzékbe.
(Folytatás a Teljes bejegyzés-ben)
Rövid indoklás az OKJ-be való visszakerülés érdekében
• Amennyiben a grafológusképzés kimarad a magyar OKJ
rendszeréből, semmi sem garantálja, hogy a képzés színvonala megmaradjon. Nem
lenne egységes követelményrendszer, kontrollált vizsgáztatási eljárás, ami
bizonytalanságot és értékvesztést okozna.
• Mivel a grafológus szakma elsajátítására piaci igény
mutatkozik, várhatóan ellenőrizetlen szakmaként működne tovább, negatív
következményei előre láthatók. .
• Az állam részéről az OKJ-s szakmai képzés semmiféle anyagi
ráfordítást nem kíván, mivel az minden esetben önköltséges. Ugyanakkor az
államnak folyamatos bevételt jelent, mert a képző cégek tevékenységéből
adóköteles jövedelem származik.
• A grafológusok számára az államnak nem kell munkahelyeket
teremtenie, sőt, munkahelyeket teremt, mivel tevékenységüket egyéni
vállalkozásokban, szakmai munkaközösségekben végzik, melyek nem igényelnek
állami támogatást. Szakmai és gazdasági sikerüket a befizetett adók és az elégedett
ügyfelek bizonyítják.
• A grafológus társadalom jól képzett rétege megbízható,
komplex tudással rendelkező, törvénytisztelő, minden esetben őrzi független
támogatói attitűdjét. Munkája során hitelességre, nagyfokú gondosságra, szakmai
kompetenciára, etikus tevékenységre törekszik, fontosnak tartja a szakmai
innovációt és legális gazdasági tevékenységet folytat. Mindennek támogató
feltétele a képzés állami elismertsége.
• A jól képzett grafológus társadalmilag hasznos
tevékenységet folytat, mint a segítő szakmák egyikének képviselője, és mint
igazságügyi szakterületeken működő szakember.
• A grafológusok közössége támogatja a magyar nemzeti
örökség fontos részét képező magyar kézírás megőrzését, továbbá a
kézírásoktatás szakmai kontrollját.
• A grafológus szakember emberismereti-tanácsadói tudása
révén jelenleg (sok évtizedes fejlődésnek köszönhetően) fontos helyen szerepel
és jelentős értékeket képvisel a segítő szakmákban – akár önállóan, akár
társtudományként alkalmazva ismereteit –, és egyedülálló, modern módszerekkel
bíró emberismereti tudományt alkalmaz. Hathatós támogatást képes nyújtani
például a pedagógia, a mentálhigiéné, a munkaerő-átképzés, a pályatanácsadás, a
biztonságpolitika és az igazságügy területén.
• A ma oly erősen hangoztatott „tudásalapú társadalom”
kialakításához (EU-követelmény) is szorosan kapcsolhatók a grafológia elvei,
hiszen komplexen, egyértelműen a magas szintű és gyakorlatban jól alkalmazható
szakmai tudást célozza meg. A grafológusok közössége továbbra is olyan
gyakorlati tudást kíván megvalósítani, amely a modern társadalmi elvárásoknak
(a munkaerőforrás-piaci igényeknek) megfelel.
• A grafológusképzéssel foglalkozó felnőtt képző intézetek
oktatói magasan képzett, többdiplomás szakemberek, pszichológusok, pedagógusok,
akik a szakma elkötelezett képviselői. Évtizedes erőfeszítéseik eredményeként
ma a grafológusképzés egységes követelményrendszerű, objektív, méréseken
alapuló, pszichológiai alapozottságú, mély emberismeretet nyújtó szakma, mely
megérdemelten szerzett állami elismertséget és került be emelt szintű
szakmaként az OKJ-be.
• A szakterület számos kiváló, tudományos igényű
szakirodalmi művel rendelkezik, ami segíti a képzőhelyek színvonalas működését.
• Több képzőhely rendelkezik intézmény-akkreditációval,
program-akkreditációkkal, (pl. pedagógusoknak szóló 30 órás képzés annak
érdekében, hogy felismerjék a tanítványaik írásában a személyiségfejlődést
gátló pszichés problémákat). A képzésben helyet kapnak a legmodernebb
e-Learning és oktatás-informatikai eszközök, tanítást és tanulást segítő
keretrendszerek, saját kiadású tankönyvek tucatjai.
• Az OKJ 54-es emelt szintű szakma jól működő, eredményes
képzési rendszerrel, kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény-rendszerrel
működött, minden tekintetben megfelelt az SZVK-nak. Az állam részéről semmiféle
anyagi beruházást nem igényel, hogy visszakerüljön a rendszerbe, hiszen a
következő 2 év során a már képzést elkezdett hallgatók OKJ-s vizsgát tehetnek.
Felsorolt indokaink alapján kérjük, hogy a „grafológus”
képzés kerüljön vissza a folyamatosan jó minőséget garantáló állami rendszerbe.
„Mint »kikristályosodott mozdulat«, az írás különböző
okokból, az összes emberi megnyilatkozás közül a legmegfelelőbb a
tanulmányozásra: minden más cselekvés tünékeny és sokkal nehezebben mérhető.
Azok a kritikusok, akik mereven tagadják, hogy a grafológiának van értelme,
tévedésben vannak. Számos tanulmány mutatja, hogy a grafológusok a
véletlenszerű találatnál sokkal nagyobb pontossággal diagnosztizálnak
bizonyos jellemvonásokat...”
Gordon W. Allport pszichológus
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. A grafológia gyakorlati haszna, gazdasági–társadalmi
vetülete
2. Alkalmazási területek
3. Mi a grafológia?
4. A magyarországi grafológusképzésről
5. A XX. századi magyar grafológia és a grafológusképzés
története
6. Nemzetközi kitekintés
7. Grafológusok Etikai kódexe
8. Jelentősebb grafológiai szakmai események Magyaroszágon
9. Hazai szerzők grafológiai publikációi
10. Ajánlások, referenciák
1. A grafológia gyakorlati haszna, gazdasági–társadalmi
vetülete
A minőségileg kontrollált, államilag ellenőrzött keretek
között folyó OKJ-s képzésben részt vett grafológusok tudása jól hasznosítható
az emberi erőforrás-gazdálkodás bármely területén. Kiválóan konvertálható mind
pedagógiai, szociális, egészségügyi, mentálhigiéniai, mind humánpolitikai és
gazdasági, mind igazságügyi és biztonságpolitikai tevékenységi területekre.
A pedagógiai munkában: prevenció, problémafeltárás,
fejlesztés
A jól képzett grafológus olyan hivatástudattal élő tanácsadó
szakember, aki a személyiség mozgatórugóit feltárva, hatékonyan tud segíteni a
tanulási zavarokkal, magatartási zavarokkal küzdő gyerekeknek, illetve az
identitáskereső tinédzsereknek – megkönnyítve a pedagógusok és a szülők dolgát.
Ugyancsak támogatni tudja tevékenységével a drogprevenciós szakembereket.
Hasznos szerepet játszhat a tehetségek felismerésében és gondozásában is.
A grafológusok együttműködése a közoktatás intézményeivel
folyamatos és széles körű. Az új köznevelési törvényeknek is megfelelően
elősegítik a tanulók kulcskompetenciáinak feltárását és adekvát fejlesztését, a
lelki egészség és a személyiségfejlesztés sokirányú megalapozását. Képzett
pályaorientációs tanácsadói a fiataloknak.
Munkaerő-kiválasztásnál: hatékony és olcsó eszköz
A jól képzett grafológusok elfogadott szereplői a
munkaerő-kiválasztás különféle területeinek, pl.: vezető-kiválasztás,
pályabeválás, kompetenciavizsgálatok, team-munkára való alkalmasság,
elősegítve, hogy a megfelelő ember kerüljön a megfelelő helyre.
Segítő tanácsadói a vállalatok HR menedzsereinek
(továbbképzések tervezése, csapatépítés stb.). A ma használt számtalan
teszteljárással egyenrangú, illetve gyakran igazoltan hatékonyabb és olcsóbb
eljárás a kézírás vizsgálata, mely a magyar jogrendhez, személyiségvédelemhez
igazodó szakmai és etikai normák szerint zajlik.
Az üzleti életben: segítség a az eredményességhez
A jól képzett grafológus nemcsak a humánpolitika, de az
üzleti élet területén is kielégítőbb, hatékonyabb megoldásokhoz segít. Hasznos
tanácsokat adhat a kézírásvizsgálat alapján a tárgyalási stratégiák
kialakításához, a konfliktuskezeléshez, illetve személyes coaching révén teheti
eredményesebbé a vezetők számára feladataik ellátását.
Életvezetési gondok esetén: hathatós és empatikus támogatás
A jól képzett grafológus szemléletének középpontjában a
humán segítő szándék, az ember áll, és megfelelő szakértelemmel képes hathatós,
empatikus támogatást nyújtani személyes gondok, magánéleti problémák esetén az
egészséges felnőtt populáció életvezetési gondokkal küzdő, széles rétegeinek.
Képzett pályaorientációs tanácsadója a pályamódosítással
megküzdeni kényszerülő vagy pályaújrakezdő, felnőtt, középkorú lakosságnak.
Tudásbázisa kiindulópontként szolgálhat az egyén
életpálya-építéséhez, sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodásához.
Az egyén pszichés közérzetének javításával hozzájárul a
társadalom pszichés közérzetének jobbításához.
A kriminalisztikában: bevált szakértői eljárás
A jól képzett grafológus, amennyiben igazságügyi grafológus
szakértői címet is szerzett, szaktudása révén hathatós segítséget tud nyújtani
minden olyan – ellentmondásos vallomásokat tartalmazó – büntető- vagy polgári
peres eljárásban, ahol a vitatott esemény történéseinek mikéntje egyéb úton nem
ellenőrizhető, csak az érintett felek kézírásvizsgálatán keresztül. (Pl.:
kényszer-, fenyegetettség-vizsgálat, elhunyt személyek állapot- és
személyiségvizsgálata kézírásuk alapján).
„Az igazságügyi szakértő feladata, hogy a bíróság, az
ügyészség, a rendőrség és a jogszabályban meghatározott más hatóság
kirendelése, vagy megbízás alapján, a tudomány és a műszaki fejlődés
eredményeinek felhasználásával készített szakvéleménnyel segítse a tényállás
megállapítását, a szakkérdés eldöntését.” (2005. évi XLVII. törvény, 1.§ (1),
Dr. Agárdi Tamás igazságügyi, klinikai és mentálhigiéniai,
felnőtt- és gyermek szakpszichológus, klinikai írásszakértő szakpszichológus,
igazságügyi grafológus szakértő, és a Grafológiai Intézet szakemberei 1993 óta
rendszeresen állnak az igazságszolgáltatás rendelkezésére az általuk
kifejlesztett és a mai modern technológiának megfelelő komputeres
grafometriával és számítógépes hazugságvizsgálattal, melyeknek peres ügyekben
döntő szerepük lehet.
Farkas László igazságügyi grafológus szakértő és teamje
eddig közel száz, eredményesen beigazolódott grafométeres hazugságvizsgálati
anyagot terjesztett be a hivatalos szerveknek, amely különösen a nyomozati
szakban, gyilkossági ügyekben adott értékes hozzájárulást a tettesek
elítéléséhez.
A klinikumban: többletinformáció-forrás
A jól képzett grafológus a klinikumban alkalmazott
pszichológiai tesztek mellett olyan vizsgálatok elvégzésére képes, amelyek
hasznos kiegészítő információkkal szolgálhatnak az értékelés során. A teszt
olykor becsapható, kijátszható, pontatlan (nem egyértelmű), a kézírásvizsgálat
nem. E többlet által a pszichológiai vizsgálatot jól szolgálhatja a grafológiai
tudás.
Terápiák mellett is alkalmazható grafológiai feltárás – pl.
pszichológiai rajztesztek mellett, vagy önálló eljárásként is.
A művészetterápiában ugyancsak helye van a grafológiának.
Éppen ezért pl. a Wesley János Főiskola alapdiploma utáni „komplex
művészetterapeuta” képzésének tematikájában a „grafológiai ismeretek” is
szerepelnek.
A történelem- és irodalomkutatásban: komplexebb
megközelítésmód
A régi idők nagyjainak kézírásvizsgálata alapján feltárható
a személyiségük, gondolkodásuk, a
cselekedeteik mozgatórugója, így jobban megérthető
történelmi szerepük, emberi habitusuk.
2. Alkalmazási területek
• Pedagógiai grafológia – írásfejlesztés, gyermekrajz- és
íráselemzés, tanulási és magatartási zavarok feltárása, önértékelési zavarok
feltárása.
• Munkahelyi és munkaügyi grafológia – pályaorientáció,
pályakorrekció, kompetenciavizsgálatok, kiválasztás, csapatépítés, tárgyalási stratégiák,
karriertervezés, konfliktuskezelés, motivációk feltérképezése, munkanélküli
tanácskérők segítése, életpályájuk elakadási okának feltárása, kulcsképességeik
tudatosítása, életpálya tervezés.
• Mentálhigiénés grafológia – általános személyiségjellemzők
feltárása, krízishelyzetekből való kijutás segítése, stressz-kezelés,
személyiségfejlesztés (grafológiai tréning), gyermek- mentálhigiéné és
megelőzés (iskolai drogprevenció stb.), önismeret, sérültek (halláskárosultak,
értelmi sérültek, mozgássérültek, magatartási sérültek)vizsgálata.
• Kapcsolati grafológia – életvezetési problémák
megoldásának segítése, párkapcsolatok harmonizálása, kapcsolati zavarok és
csoportviselkedés normalizálása.
• Patografológia (klinikai grafológia) – pszichés és
szomatikus betegségek (depresszió, szorongás, anorexia, kiégés, öngyilkosság),
valamint függőségek (kábítószer-, alkohol-, játékszenvedély) és gyógykezelés,
gyógyszeres hatások jeleinek feltárása.
• Kriminalisztikai grafológia – kriminológiai feltárás,
igazságügyi szakértői munka, hazugságvizsgálat, teljes személyiségstruktúra és
motivációk feltérképezése.
• Történelmi grafológia – elhunyt, híres emberek
írásának/személyiségének vizsgálata, őseink és a történelem minél mélyrehatóbb
megismerése a fennmaradt írásos dokumentumok elemzése révén.
• Kutatás, fejlesztés – a grafométer folyamatos
fejlesztésével aláírás-azonosítási IKTA program (pályázat, Grafológiai
Intézet); alkoholos befolyásoltság vizsgálata; íráskörülmények, kiemelten az
íróeszköz vizsgálata; ikerkutatás.
3. Mi a grafológia?
A grafológia mint humán szolgáltatás olyan pszichológiai
ismereteken alapuló interdiszciplináris tevékenység, melynek alapja a
pszichológia, felhasználva az általános lélektan, és a szociálpszichológia
eredményeit. A grafológusi tevékenység célja a tanácskérő (vagy jobb a kliens?)
támogatása problémáinak megoldásában, segítése életútjának építésében.
A grafológia olyan emberismerettel foglalkozó
interdiszciplináris tudomány, amely a kézírásban rögzített egyéni mozgásmódok
és formaalakító tendenciák alapján tárja fel a személyiséget. A grafológia
elmélete és gyakorlata közel 150 éves fejlődésre tekint vissza, kutatási
eredményeinek jelentős része validitási vizsgálatokkal hitelesítettek. A
grafológiai személyiségvizsgálati eredményeket számos humán társszakma tudja
kamatoztatni.
A grafológia egyrészt olyan alkalmazott megismerő tudomány,
amely az emberi személyiség vizsgálatához objektív, tudományos feltételeknek
megfelelő módszereket és eszközöket alkalmaz számos humán társszakmában.
Másrészt humán, tanácsadói gyakorlatát tekintve a szociális
és lélektani (mentálhigiénés) segítő szakmák közé sorolható. (Alkalmazási
területeinek bővebb leírása az előző, 2. pontban.)
Szakemberek a grafológiáról
”A grafológia nem lehet sem hit, sem hiedelem tárgya, mert
nem a valóságfelettiből, hanem a konkrét tapasztalatból indul ki.”
Románné Goldzieher Klára
„Ha egyszer meggyőződne a világ arról, hogy a gyermek írása
egy olyan »pszichoszkóp«, amely a gyermeki lélek legtitkosabb mélységeit is
olvashatóvá teszi, akkor sietne minden hivatását komolyan vevő anya, nevelő,
tanár grafológussá válni.”
Jean Hippolyte Michon abbé, a grafológia atyja
A kézírásvizsgálat előnyei
A kézírásvizsgálat nagy értéke és előnye,
- hogy tértől és időtől függetleníthető, így segítségével
utólagos személyiségvizsgálatok is elvégezhetők, amihez esetenként még a
pszichológiai módszerek sem megfelelőek;
- hogy alkalmazásával elkerülhető a teszthelyzetek okozta
stressz;
- hogy a tárgyát képező produktum: az írás egyszerű és olcsó
eszközökkel kivitelezhető;
- hogy alkalmas pszichológiai vizsgálatok
kontrollvizsgálataihoz;
- hogy a rajz- és a firkavizsgálathoz hasonlóan, minden
korosztály esetében elvégezhető, méghozzá iskolázottságtól függetlenül.
Híres emberek a grafológiáról és a kézírásról
„A kézírás elárulja az embert, akár akarja, akár nem. A
kézírás éppoly egyedi, mint a személyiség, és néha azt is felfedi, amit az
eltakar...”
Stefan Zweig író
„Megkaptam a világhírű grafológus véleményét az írásomról,
melyben maradék nélkül jellemez, és megállapítja, hogy cinikus fráter vagyok,
és nem hiszek a grafológiában. Igaza van. Tényleg nem hiszek, tehát helyes a
jellemzés, tehát hiszek. ”
Karinthy Frigyes író
„A kézírás a pszichofizikai erők eleven diagramja.”
Rudolf Arnheim művészetpszichológus
4. A magyarországi grafológusképzésről
A „grafológus” tevékenység hivatalosan az „Egyéb
szolgáltatások” körébe tartozó szakma (FEOR száma és megnevezése: egyéb
személyi szolgáltatások).
Iskolarendszeren kívüli, minimum érettségivel megszerezhető,
emelt szintű OKJ-s szakképesítéshez kötött. Az országban működő grafológusképző
intézmények és szakemberek közös eredményeként, komoly oktatási
minőségpolitikai célokat és a grafológia OKJ-s minőségrendszerének feltételeit
megteremtve, 2004 óta szerepel az Országos Képzési Jegyzékben.
A grafológus szakmai képzettséggel való működés lehetőségei:
önálló vállalkozás (egyéni vállalkozás, cégalapítás), humán társszakmák
státusza (a grafológus szakma beépítése alkalmazott területekbe).
A 2007-ben a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által
kiadott rendelettel bevezetett OKJ 54 725 01 0000 0000 minősítésű,
modulrendszerű grafológusi szakképzés a rendeletben megjelent SZVK szerint
jelenleg is emelt szintű minőségben folyik a képzőintézményekben.
A hazai szakmai fejlődés eredményeként, az új modulrendszerű
szakképzés rendszerében a grafológus szakképzés a személyiségismeret mellett
már az írásszakértő-azonosító ismereteket is magában foglalja. Ez tovább emeli
a grafológusok komplex szakmai tudását és más szakmákhoz – pl. kriminalisztika,
kriminológia – való kapcsolódását. A grafológus szakma országos szerepét és
minőségi helyét jelzi, hogy hazánkban 1993 óta működnek Igazságügyi
Minisztérium által kinevezett igazságügyi grafológus szakértők.
A képzett grafológusok szakmai munkáját, minőségét fémjelzi,
hogy bár az alapkövetelmény csak érettségi, de a gyakorlatban a célcsoport
jellemzően valamely humán területen magasan képzett. A pályán működő grafológus
szakemberek többsége kvalifikált, olykor többdiplomás pedagógus, pszichológus,
szociális segítő, humánerőforrás-menedzser stb. Grafológiai képzésüket követően
a grafológiát főállású munkahelyi státuszukban vagy vállalkozóként szakszerűen
és hatékonyan alkalmazzák a társadalom szolgálatában.
A grafológia, mint tudományos igényű emberismereti módszer
sokoldalúan, rugalmasan illeszkedik be több egyetemen kiegészítő tantárgyként,
vagy önállóan is megszerezhető szakképesítésként. Magyarország több felsőoktatási
intézményében választható fakultációként. Az egyetemi oktatásban (pl. Szegeden)
– pályaorientáció és karrier-tanácsadás témakörben – a minőségi, emelt szintű
OKJ 54-es grafológusi szakmai ismeretek a kreditrendszerben jelenleg
beszámíthatók.
A grafológia pedagógiai jellegű szakképesítésekkel is jól
társítható. Mindez fontos szakképzési kapcsolódási pontot jelent más
területekkel. Ez a kreditbeszámítással is megerősített kapcsolódás, amennyiben
a grafológus szakma nem lesz 54-es OKJ-s szakma: elvész.
Az iskolarendszeren kívüli grafológusi szakképzést a hazai
képzőintézmények a képzési tevékenységet átfogó, országos felnőttképzési
törvényrendszer (48/2001. XII. 29. - nyilvántartásba vétel, illetve 2001. évi
CI, törvény és a 2004-ben hatályos módosítások – felnőttképzési törvény)
szerint végzik. Minden grafológusképző intézmény a minisztériumi előírásoknak
megfelelően regisztrált, és az OM által kiadott, hivatalos engedéllyel
rendelkezik.
Továbbá a 2007-ben elsőként kiadott, majd 2010-ben
módosított SZMSZ törvénykezésnek megfelelően, egységes modulrendszerű
oktatással végzik tevékenységüket, magániskolaként. A folyamatos, egységes
minőségi oktatásnak köszönhető az a számos jól képzett grafológus, pedagógus
szakember, akik jelenleg is képviselik a pályát.
A grafológus szakma minőségpolitikáját és jól működő
szakképzési minőségrendszerét mutatja, hogy az OKJ-s oktatási minőségrendszere
mellett a grafológiai iskolák között jó néhány akkreditált intézmény van,
illetve többségük akkreditált képzési programokkal rendelkezik.
Annak ellenére, hogy a grafológiai iskolák a
versenyszférában működnek, a magas szintű, egységes oktatás és grafológusi
tevékenység érdekében a szakma civilszervezetei is hatékonyan működnek. E téren
kiemelkedő szerepet tölt be a Magyar Írástanulmányi Társaság. A jól működő
magániskolák mellett ezért is maradhatott fenn évtizedeken át a grafológus
szakma – fejlődve, folyamatosan, rugalmasan alkalmazkodva az új elvárásokhoz.
A grafológus társadalom mindemellett sikeresen
együttműködik, kiemelkedő szakmai kapcsolatokat ápol az oktatási hivatalokkal
(pl. Szociális Minisztérium, Oktatási Hivatal, NSZFI, Munkaügyi Központok,
Szakmai Kamara stb.), követve az országos intézkedéseket. Így az egyre magasabb
igényeket megfogalmazó rendelkezéseknek, illetve az Európai Uniós képzési
elvárásoknak is meg tud felelni.
Minden intézmény személyi és tárgyi oktatási feltételei
megfelelnek a felnőttképzési törvény előírásainak, ezzel is biztosítva a
grafológus szakma egységes és törvényes működését. A grafológusképzéssel foglalkozó
felnőttképző intézetek oktatói magasan képzett, többdiplomás szakemberek,
pszichológusok, pedagógusok, mérnökök, akik a szakma elkötelezett képviselői.
Évtizedes erőfeszítéseik eredményeként ma a grafológusképzés egységes
követelményrendszerű, objektív, méréseken alapuló, széles körű pszichológiai
ismereteket és komplex tudást nyújtó szakma, mely megérdemelten szerzett állami
elismertséget, és került be emelt szintű szakmaként az OKJ-ba.
Az ország több mint tíz, grafológusképzéssel foglalkozó, felnőtteket
oktató intézménye – melyek egy része akkreditált, ISO minősítéssel és önálló
vizsgáztatási joggal rendelkező –, illetve a Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága az elmúlt időszakban évről évre
megfelelő számú állami szakvizsgát szervezett, ami eddig garantálta a minőségi
oktatást és a kívánt szakmai nívót.
A grafológusképzés rendje, minőségbiztosítási hálózata
Magyarországon 2012 júniusáig megfelelt az uniós elvárásoknak. A sikerrel
vizsgázott grafológus szakemberek az OKJ-s elismertség folytán angol, német,
francia stb. nyelvű bizonyítványt – Europasst – is kérhettek, amire elsősorban
a nálunk végzett határon túli magyaroknak van szükségük.
A képzésben országszerte évente 60-100 fő vesz részt, és
vizsgázik sikeresen az állami vizsgabizottság előtt, az új SZVK szerint.
Magyarországon 2004 óta kb. 500 grafológus szakember szerzett állami
képesítést.
Emellett 2012-ig 64 okleveles írásanalitikus és
írásanalitikus szaktanácsadó szerzett diplomát posztgraduális képzés keretében.
Jelenleg két, grafológiával, illetve írásanalitikával kapcsolatos témájú PhD
készül – dr. Agárdi Tamás az ELTE-n, Farkas László a Nemzeti Közszolgálati
Egyetemen doktorandusz.
Bár grafológus státusz a vállalatoknál jellemzően nincs, a
grafológusok vállalkozóként a segítő, tanácsadó tevékenységformák széles
spektrumában működnek közre, illetve fő foglalkozásuk során (tanár,
humánpolitikai vezető, katonai vezető stb.) grafológiai ismereteiket is
sokoldalúan hasznosíthatják.
Több képzőhely rendelkezik intézmény-akkreditációval,
program-akkreditációkkal, (pl. pedagógusoknak szóló 30 órás képzés azzal a
céllal, hogy felismerjék tanítványaik írásában a problémákat). A képzésben
helyet kapnak a legmodernebb e-Learning és oktatás-informatikai eszközök, tanítást
és tanulást segítő keretrendszerek.
A szakterület kiterjedt és kiváló, tudományos igényű
szakirodalommal rendelkezik, mely segíti a képzőhelyek színvonalas működését.
Mivel a képzés iskolarendszeren kívüli: önköltséges. Az
államnak nem kerül pénzébe, sőt folyamatos bevételt jelent a 2 éves
modulrendszerű képzés, mert a képző cégek bevétele adóköteles.
Ilyen módon a grafológus szakma jól alkalmazható gyakorlati
tudást is nyújt, hozzájárulva az EU-s elvárásként megfogalmazott „tudásalapú
társadalom” létrehozásához.
5. A XX. századi magyar grafológia és grafológusképzés
története
A grafológia több évszázados múltra tekinthet vissza,
melynek során jelentős tudósok, szakmai társaságok működtek, nagyszámú
szakkönyv, szaktudományos munka jelent meg, s a grafológiát a társadalmi élet
legkülönbözőbb területein hasznosították (pl. igazságszolgáltatás, pszichológia).
A magyar grafológus szakma a II. világháború előtt a világ
élvonalában szerepelt. Története – nagy vonalakban – a következő módon alakult.
1930
Románné Goldzieher Klára vezetésével megalakult a Magyar
Írástudományi Társaság és Íráskutató Intézet, mely fontos eredményeket mutatott
fel a beszédhibások, az agysérültek, az ikrek és a deviáns gyermekek
írásvizsgálata kapcsán.
1945
A II. világháborút követő politikai változások a grafológiát
épp úgy elnémították, mint a lélektant, és más, veszélyesnek ítélt
tudományterületeket. A szocialista rendszer tiltotta a személyiségvizsgálattal
foglalkozó szakterületet, mert nem volt érdeke az individuum megismerése és
fejlesztése. A munkahelyek személyügyi politikája nem a képességek
megfeleléséből indult ki, hanem politikai és személyes kapcsolatrendszereken
alapult. A munkaerő továbbképzésének fő szempontja a politikai
szemléletfejlesztés volt.
1984
„Grafológiáról mindenkinek” címmel megjelent és rendkívüli
sikert aratott dr. Agárdi Tamás úttörő munkája.
1985
Klein Sándor neves munkapszichológus letette voksát a
kézírásvizsgálat, mint érvényes szakterület mellett – Rákosné Ács Klára:
Vallanak a betűk című könyvének tudományos értékű előszavában.
1986
Csötörtök Csaba, a neves grafológus posztumusz kötetében, a
grafológia és pszichológia kapcsolatát értékelve Buda Béla pszichiáter szakíró
is „jobb sorsra érdemesnek” tartja a grafológus szakmát.
1988
A grafológus szakemberek összefogásával újjászerveződött a
Magyar Írástudományi Társaság (MÍT), elkezdődött a szakmai munka és a képzés,
melyet követően a MÍT vezetői vizsgáztattak.
1990
A rendszerváltás után megváltozó politikai és gazdasági
környezet megkövetelte az önfejlesztést, a személyiségfejlesztést és a
munkaerő-piaci szemléletű, minőségi kiválasztást. Újabb és újabb módszerek és
szakterületek váltak ismertté, melyek támogatták az új kihívásokat. A
grafológia, mint a pszichológia társtudománya, gyors fejlődésnek indult, számos
tudományterület kiváló munkatársa járult hozzá ahhoz, hogy korszerű
személyiségvizsgálati eljárássá alakuljon.
Dr. Agárdi Tamás (jelenleg a Magyar Igazságügyi Szakértő
Kamara alelnöke) megalapította a Grafológiai Intézetet, mely azóta is fontos
kutató- és oktatóközpontként működik.
1991
A Grafológiai Intézet elindította 2 éves, majd később 3
évessé bővülő képzését, mely a grafológiai ismereteken túl komoly pszichológiai
képzést is biztosított (és biztosít) a hallgatóknak.
A Fővárosi Pedagógiai Intézet Gulyás Jenő István vezetésével
„Grafológiai alapismeretek”, majd „Grafológiai Ismeretek” elnevezéssel,
folyamatosan indított magánoklevéllel záruló képzéseket.
1993
Ettől az évtől kezdve a grafológusok vizsgáztatását is
grafológiai magáncégek vették át. A Magyar Írástanulmányi Társaság nonprofit
egyesületként működött és működik tovább, összefogva a grafológus szakmát, a
különböző képzőintézetek, irányzatok szakmai értékeit. A társaság kezdettől
fogva rendszeresen szervez magyar és nemzetközi konferenciákat is.
Ugyanebben ez évben a grafológia bekerült az igazságügyi
szakterületek közé, így a hatóságok munkájának eredményességét már bejegyzett
igazságügyi grafológus szakértők is segítik szaktudásukkal. Számuk az évek
során már közel húszra emelkedett és napjainkig körülbelül ezer szakvéleményt
adtak ki, melyeket a bíróság bizonyítékként használt fel.
Az elsők között állt a grafológus szakma mellé dr. Bagdy
Emőke professzor asszony (2000 óta Károli Gáspár Református Egyetem intézetvezetője),
aki a 90-es évek elején fejlődési irányt mutatott a grafológiával foglalkozó
szakembereknek. Ő támogatta az első magyar írásvizsgálati témával kapcsolatos
doktori disszertációt megvédő dr. Szidnai László pszichológust is. A professzor
asszony máig tevőlegesen támogatja a szakterület fejlődését.
A 90-es években sorra alakultak a grafológusokat képző
magánintézmények, köztük az Országos Írásszakértő Bt. (Eger) Katona Ágnes
igazságügyi grafológus szakértő és igazságügyi írásszakértő vezetésével, a
Regiograf Intézet (Komló) dr. Fazekasné Visnyei Irma igazságügyi grafológus
szakértő és igazságügyi írásszakértő vezetésével, majd sorra a többi oktató és
szolgáltató cég. A képzés szintje a képzési rendszerben alapképzésnek felelt
meg.
Megkezdődött hazánkban a grafométeres írásvizsgálat: dr.
Szidnai László és kollégái műszeres és egyéb objektív méréseken alapuló, modern
pszichológiai irányzatokhoz kapcsolódó írásvizsgálati rendszert dolgoztak ki,
amit azóta is fejlesztenek és oktatnak. Ezzel a berendezéssel
hazugságvizsgálatot és aláírás-azonosítást is végeznek, vagyis a gyakorlatban
igen jól hasznosítható a találmány – nemcsak grafológusok számára, hanem az
igazságügyben és a banki szférában is. E terület ismert specialistája Farkas
László igazságügyi grafológus szakértő.
A komputeres írásvizsgálat már korszerű technikai háttérrel,
programokkal segíti a rendőrség és a bíróságok munkáját. A projekt vezetője dr.
Agárdi Tamás, igazságügyi, klinikai és mentálhigiéniai, felnőtt- és gyermek
szakpszichológus, klinikai írásszakértő szakpszichológus, igazságügyi
grafológus szakértő.
1995
Az I. Nemzetközi Grafológiai Konferencián a meghívott angol
vendégekkel együtt a vezető magyar grafológusok is megjelentek, ezzel a mai
magyar grafológia bekerült a nemzetközi vérkeringésbe. A következő években a
külföldi grafológusokkal való kapcsolatfelvétel szélesedett: német, belga,
francia, majd olasz grafológusokkal közös konferenciák következtek. Az ezek
során megismert külföldi tipológiák, írásértékelő rendszerek, módszerek nálunk
is teret kaptak.
Új magyar módszerek is gazdagították a grafológiát, és
kerültek be az OKJ vizsgaanyagba, pl. a Gulyás Jenő István-féle „Rendszerelvű
grafológia”, „Holisztikus grafológia”, a dr. Szidnai László nevével fémjelzett
„Funkciókocka”, „Rezonometria”, vagy a többek által fejlesztett „Gyorselemzési
szűrés”.
Szintén 1995-ben, a Munkaügyi Minisztérium által kiadott
első, érettségire épülő OKJ-s középszintű szakképzettséget nyújtó „Grafológus
szakasszisztens” képzéssel a grafológusképzés bekerült a magyar OKJ
rendszerébe. Az első szakasszisztensi vizsga 1996 tavaszán zajlott a
Grafológiai Intézetben. A szakmát 52 7899 01 OKJ-s azonosító számmal látták el.
Az állami bizonyítvány megszerzését kétéves, szakdolgozattal és képesítő
vizsgákkal záruló képzés előzte meg.
1998
A 90-es években sorra jelentek meg a tankönyvek, az
ismeretterjesztő grafológiai könyvek, ám tudományos igénnyel, úttörő munkaként
ez évben, 1998-ban jelent meg az első átfogó kiadvány: „A grafológia
kézikönyve”(dr. Agárdi–dr. Szidnai szerkesztésében).
A munkaügyi Minisztérium grafológus képzési szakértőket
nevezett ki, akik kialakították a szakmai vizsgák követelményrendszerét, s
előkészítették az 54-es, emelt szintű OKJ-s szakmává válást.
2001
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán grafológiai
tanulmányokat folytatva végeztek az első klinikai írásszakértő
szakpszichológusok, köztük dr. Agárdi Tamás és dr. Szidnai László.
Megjelent az első hivatalosan elfogadott egyetemi
grafológiai szakirány (ZMNE –írásanalitika–grafológia) A képzést ekkor még nem
sikerült beindítani, de a grafológia állami, egyetemi szintű képzésére
elméletileg megnyílt a lehetőség.
2004
A grafológus szakma vezetőinek és a Munkaügyi Minisztérium
folyamatos együttműködésének köszönhetően 2004-től a grafológus szakma emelt
szintű képzéssé vált, 54 7899 04-es azonosító számmal. Az első vizsga a Gulyás
Jenő István nevével fémjelzett „Grafodidakt” Grafológusképző és
Személyiségfejlesztő Központnál zajlott; az állami vizsgán Farkas László
igazságügyi grafológus szakértő volt az elnök.
2008
Az első Grafológus Grémium és szakmai találkozó Gulyás Jenő
István vezetésével, annak érdekében, hogy az új modulrendszerű szakképzés a
grafológiában jól működjön. Modulrendszerű témákban országos szakmai
egyeztetések. – szintén a minőség érdekében!
Az OKJ európai sztenderdekhez igazodó átszervezése után az
emelt szintű szakképzés 54 725 01 0000 00 00 azonosító számmal folyik,
moduláris rendszerben, új szakmai és vizsgakövetelményekkel (10/2007 (II. 27.)
SzMM rendelet).
A grafológus szakma a világon elsőként Magyarországon kapott
állami elismertséget, egységes szakmai és vizsgakövetelmény biztosításával. A
hallgatók állami vizsgabizottság előtt bizonyítják felkészültségüket, ami
garantálja a képzés igényességét és magasabb színvonalát.
Miután a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) egy évvel
korábban befogadta a klasszikus grafológiai elemzéstanra is építő,
másoddiplomás, 4 féléves írásanalitikus-képzést, 2008 februárjában ez is
beindulhatott – Farkas László igazságügyi grafológus szakértő vezetésével.
2012
A írásanalitikus-képzés 2012. januárjától a ZMNE jogutódjává
vált Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folytatódott, majd 2012 őszétől állami
egyetemi szintű képzésként az ELTE Pszichológiai Karára került.
A 2012-es, új OKJ-s rendszerből kikerült az emelt szintű
grafológus szakképesítés – a grafológus szakma képviselői számára ismeretlen
okból.
2012 júniusában grafológiai iskolák vezetőiből, illetve
elismert, neves grafológusokból grémium alakult annak eléréséért, hogy a
grafológus szakma az állami szinten garantált minőség és az egységes képzés
megőrzése érdekében visszakerülhessen a jegyzékbe.
6. Nemzetközi kitekintés
A XX. század közepétől Európa nyugati részén – pl.
Angliában, Franciaországban, Németországban, valamint az Amerikai Egyesült
Államokban – elsősorban a munkahelyi grafológia alkalmazása erősödött meg,
elfogadott kiválasztási módszerként van jelen a gazdasági, üzleti életben.
A nyugati társadalmakban is elismerik a grafológusokat, akik
jellemzően egyéni vállalkozóként, illetve teamekben, kisebb szervezetekbe
tömörülve dolgoznak.
Franciaországban és Svájcban a munkahelyi kiválasztás során
80%-ban használják a grafológiát, kézzel írt motivációs leveleket vizsgálnak.
Franciaországban a grafológia egyetemi fakultáció keretében tanulható, a magas
elméleti és gyakorlati követelményszintű vizsgáztatás pszichológusok,
szociológusok, humánpolitikai szakemberek bevonásával történik.
Angliában minősített oktatói vizsgáztatói gárda működik, a
grafológus vizsgáztatók nevesítettek.
7. Grafológusok Etikai Kódexe
A grafológusok szakmai működését a Magyar Írástanulmányi
Társaság Etikai Kódexe szabályozza, ez a www.mit1930.hu honlapon olvasható.
Kiemeljük, hogy a grafológus szakma magas etikai értékeket képviselve
elhatárolódik a bulvár vagy a politikai manőverekre hajlamos
megnyilvánulásoktól, s épp ezért messzemenően tiltakozunk a grafológia politikai
célokra való felhasználásnak minden bulvárjellegű megjelenése ellen.
A Magyar Írástanulmányi Társaság csak a grafológia
tudományos igényességének megfelelő média megjelenéseket támogatja.
8. Jelentősebb grafológiai szakmai események Magyarországon
1992
I. Szakmai Grafológiai Napok – Pécs –A magyar grafológiai
élet, a kutatók, oktatók bemutatkozása színvonalas előadásokkkal.
1993
II. Szakmai Grafológiai Napok, Pécs – jelenkori magyar
grafológiai kutatások. Az előadások anyaga megjelent a Grafológiai Intézet
kiadásában.
1995
I. Nemzetközi Grafológiai Konferencia Budapesten, a Budai
Várban. „Hol tart a grafológia?” Előadások angol, magyar szerzőktől, Az
előadások anyaga megjelent Grafológiai Intézet kiadásában.
1999
II. Nemzetközi Grafológuskonferencia Budapesten – angol,
francia, belga magyar előadókkal. Kiemelt előadó: Fritz Cohen, a „Munkahelyi
grafológia” című alapmű szerzője.
2001
Grafológiai konferencia Budapesten, a margitszigeti
Nagyszállóban, a Grafológiai Intézet 10 éves fennállása alkalmából.
2006
Grafológiai konferencia a Grafológiai Intézet 15 éves
fennállása alkalmából Budapesten, a Gellért Szállóban.
"Így írtatok Ti" – kutatás magyar írók, költők
életének rejtélyei után, a grafológia eszközeinek segítségével. A Grafológiai
Intézet és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös, országos szakmai pályázata.
2008
A Grafológiai Intézet szakmai folyóirata, a Grafológia
szakmai pályázata GrafoNovitas címmel.
2010
I. Nemzetközi Írásanalitikai Konferencia – magyar, orosz és
izraeli előadókkal.
Országos grafológiai pályázat Erkel Ferenc születésének 200.
évfordulója alkalmából – a Grafológiai Intézet, a Békés megyei Múzeumok
Igazgatóságának gyulai Erkel Ferenc Múzeuma és a Békés Megyei Önkormányzat
együttműködésével.
2011
Emléktábla-avatás a magyar grafológia első kiemelkedő
alakja, a Magyar Írástanulmányi Társaság alapító tagja: Románné Goldzieher
Klára tiszteletére Budapest XIII. kerületében, a Hegedűs Gyula utca 14-ben, a
Magyar Írástanulmányi Társaság kezdeményezésére.
Továbbá:
1991 óta minden év augusztusában a Magyar Írástanulmányi
Társaság grafológiai szakmai napjai „Grafo-gárdony” címmel.
2000 óta minden év májusában a Magyar Írástanulmányi
Társaság pszichológiai-grafológiai szakmai napjai „Pszicho-Pilis”címmel, prof.
dr. Bagdy Emőke és dr. Szőnyi Magda pszichológusok támogatásával.
2006 óta a Magyar Írástanulmányi Társaság Négy Égtáj szakmai
programsorozata: Grafo-Szeged (Juhász Gyula Főiskola), Grafo-Debrecen
(Debreceni Egyetem), Grafo-Komárom (Szlovákiai Magyar Grafológusok
Egyesületével közösen).
Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetemek előadói és témái
1992: I. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem,
Meghívott előadó: Michel De Grave (Belgium, CEREG)
Fővédnök: Dr. Popper Péter
1994. II: Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadó: Michel De Grave (Belgium, CEREG
Fővédnök: Dr. Bagdy Emőke
1995. III. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadók: Michel De Grave és Isabelle Braun
(Belgium)
1997. IV. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadók: Michel DeGrave (Belgium, CEREG),
Philipp Tack(Luxemburg), Ruth Gross (Németország), D. Van de
Velde, Trudi Jeger (Belgium), J. Stritz (Szlovákia)
1999. V. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadók: Michel De Grave (Belgium, CEREG)
2001. VI. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadó: Michel De Grave (Belgium, CEREG)
2002. VII. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadó: Daniele Dumont (Franciaország, Párizs)
2004. VIII. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadó: Daniele Dumont (Franciaország, Párizs)
2005. IX. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadó: Daniele Dumont (Franciaország, Párizs)
2006. X. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadó: Florence Witkovski (Franciaország, )
Fővédnök: Dr. Kopp Mária SOTE
2007. XI. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadó: Florence Witkovski (Franciaország)
2009. XII. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
Meghívott előadó: Claudio Garibaldi (Olaszország)
Fővédnök: Dr. Bagdy Emőke
9. Hazai szerzők grafológiai publikációi
Könyvek, kiadványok
A grafológia kézikönyve. Szerk: dr. Agárdi–dr. Szidnai.
Grafológiai Intézet, 1998
dr. Agárdi Tamás: Grafológiáról mindenkinek. Bp., 1985
dr. Agárdi–Gulyás Jenő István: Mai magyar grafológia.
Grafológiai Intézet, 1993
dr. Agárdi T.: Igazságügyi hipnózis, in: Hipnózis –
hipnoterápia 345-365., ed: Vértes G. Medicina, 2006
Balázs Dezső–Hajnal Richárd: Ember, jellem, írás (1936)
Banainé B. K.–Szötsné F. Á.: Kádár János s.k. - A betűkbe
zárt személyiség Flaccus, 2010
Bendetz Móric: A grafológia könyve Szukits 1930
Bendetz Móric: Grafológia a gyakorlatban (1930)
Bíró József: Modern grafológia (1930)
Bodroghy Péter: Oknyomozó grafológia. Metodika Kft., 1992
Bodroghy Péter: Szex a kézírásban. Grafodidakt, 2005
Bodroghy Péter–B. Korcsok Judit: Funkcionális grafológia.
Grafodidakt, 2005
Cs. Nagy Andrea–Ungorné Nagy Hortenzia: Térkihasználás.
Grafodidakt, 2001
Csepelyi M.: Mobbing, munkahelyi pszichoterror a grafológia
tükrében. Generalpress, 2001
Csepelyi Zsigmondné–Nagy Rudolfné: Arányok és irányok.
Grafodidakt, 2001
dr. Csizmazia E.–Farkas L.: Az írásszemészet grafológiai
háttere. Grafodidakt, 2003
dr. Csizmazia E.–Farkas L.: Írásszemészet. Grafodidakt, 2003
Csötörtök Csaba: Grafológia, Gondolat Kiadó, Budapest, 1986
Fazekasné Visnyei irma: Pedagógiai grafológia 1,
alapismeretek. Regiografo, Komló, 2005
Fazekasné Visnyei irma: Pedagógiai grafológia 2. Regiografo,
Komló, 2006
Füzes Mária: Az én grafológiám. Antológia Kiadó, Lakitelek,
2008
Galambos Katalin: Az írás biológiája és fiziológiája,
Variant Média, 2002
Giay Rudolf: A grafológia tankönyve. Apostol Nyomda,
Budapest, 1926
Gulyás Jenő István: Holisztikus grafológia. Grafodidakt,
2001
Gulyás–F. Visnyei–Katona–Vékony: A grafológia alaptankönyve 1.
Grafodidakt, 2000
Gulyás–F.Visnyei–Földényi–Katona–Vékony: A grafológia
alaptank. 2. Grafodidakt, 2001
Gulyás Jenő István–Földényi Ágnes: Grafokontroll.
Grafodidakt, 2001
Gulyás Jenő István: Felnőttfirkák. Grafodidakt, 2003
Gulyás Jenő István–Gyulai Zsuzsanna: Felnőttfirkák –
Firkakontroll. Grafodidakt, 2003
Gulyás Jenő I.–Gyulai Zs.: Grafológiai kisszótár
(angol-magyar-angol). Grafodidakt, 2004
Hamperger Anita: Írásjegyek mérése és értelmezése.
Grafológiai Intézet, 2004
Hamperger A.–Nemes A.–T. Zuggó: A betűk históriája.
Grafológiai Intézet, 2005
Katona Ágnes–Urbán Gabriella: A grafológia alkalmazása.
Katona Ágnes–Urbán Gabriella: Írás- és grafológiatörténet.
Katona Ágnes–Urbán Gabriella:Grafológiai Alapismeretek.
Grafológiai mérések és értelmezések.
Lovász Béláné: Ami az életrajzokból kimaradt…XIX. századi
jeles személyiségek grafológiai vizsgálata. Mátrai Tanulmányok (217-238),
Gyöngyös, 1997
Mihelcsik Erika: Aláírás a grafológia tükrében. Szukits,
Szeged, 2003
Mihelcsik Erika: Ősprincípiumok és szimbólumok. Magániadás,
2010
Mihelcsik Erika: Írás és az allergia.Magánkiadás, 2010
Mindenki Grafológiája. Szerk.: Gulyás Jenő István.
Grafodidakt, 2001
Rákosné Ács Klára: Vallanak a betűk. Magvető, 1985
Rákosné Ács Klára-Loósz Mária: A lélek rajza. Göncöl, 1993
Románné Goldzieher Klára:Írás és egyéniség (1926)
Románné Goldzieher Klára: Ki vagy? Megmondja az írás. A
grafológia kézikönyve (1944).
Románné Goldzieher Klára: Handwriting, A key to Personality
(1952).
Románné Goldzieher Klára: Encyclopedia of the Written World
(1968).
Soltész István: Emberismeret az írásban. Szukits 1993
Somoskéry Pál: Népszerű grafológia. Printself, 1990
Szepes Mária. Pszichografológia. Háttér, 1990
dr. Szidnai László: Bevezetés a funkciókocka elméletébe.
Grafodidakt, évszám
dr. Szidnai László: Optimalizált mérések a grafológiában.
Grafodidakt, 2003
dr. Szidnai László: Tanácsadás – Mentálhigiéné és
grafológia. Grafodidakt, 2003
Vékony Györgyi–Zádor Erzsébet: Írásbiológia. Grafológiai Intézet,
2004
Vékony Gy.–Völgyi P.: Grafológiai alapfogalmak. Grafodidakt,
2001
Vörös Júlia: Katona József feltáratlan éveiről az
írásvizsgálat segítségével. Kecskemét, 1998
Vörös Júlia: Költők és kézírásuk: Arany János és Petőfi
Sándor. Kecskemét, 2003
W. Barna Erika: Beszél az írás. Édesvíz, 1993
W. Barna Erika: Beszél az írás – József Attila életútja.
Könyvfakasztó, 2008
W. Barna Erika-Demeter Anikó: Kozmikus lüktetés ritmus és
kézírás, Útjelző, 1996
W. Barna Erika-Lévai Zoltán: Grafológia a korszerű személyügyi
munkában , egyetemi tankönyv Pécsi Tudományegyetem , FEEFI, 2001.
W. Barna Erika–Barta Tamás: Személyiség, kommunikáció,
etika, Szókrátész, 2007
W. Barna Erika –Szőtsné Fritz Ágnes: Nagy Imre / József
Attila. Flaccus, 2007
W. Barna Erika–Demeter Anikó: A grafoterápia alapjai.
Független Pedagógiai Intézet 2008. W. Barna Erika–Szötsné Fritz Ágnes: Nagy
Imre – egy XX. századi magyar sors a grafológia tükrében, Flaccus, 2007
W. Barna Erika: Kézírás és karrier – Szellemi tőkénk a
kézírásban, Complex Kiadó, 2011.
Grafológiai folyóiratok
Grafológia folyóirat: a Grafológiai Intézet szakmai
folyóirata. Megjelenik 1995-től havonta; 2006-tól kéthavonta dupla számokkal.
Grafologika: az első, havonta megjelenő magyar grafológiai
újság volt. 1988-tól 1993-ig működött a MÍT kiadásában.
E-Grafomagazin: 2007 óta működik a Grafodidakt Plusz Stúdió
online szakmai lapjaként, a 2000-ben indult, nyomtatott Grafomagazin
utódjaként.
Grafomédia Magazin: az Interaktív Grafológusképző és
Grafomédia Intézet szakmai lapja, 2005 tavaszán indult, és 2009-ig,
negyedévente jelent meg.
Nemzetközi Grafológiai Szemle 1994-től indult, kiadó:
CEREG-Grafológiai Akadémia
Írásanalitikai szemle 2010 február, kiadja a ZMNE
Tudományos igényű magyar publikációk
dr. Agárdi T.: Grafológiai bűnüldözésben, I. ed.: Frank T.
Grafológiai ankét, Delta Tours, 28-40., 1986
dr. Agárdi T.: A repülőgépvezetők pályaalkalmassága és
kézírásuk egyes jegyei. ELTE, 1989
dr. Agárdi T., Román: Youcan grafológiai program, 1989
dr. Agárdi T.: Személyiség és kézírás, in: A Pollack Mihály
Műszaki Főiskola tudományos közleményei, ed: Pais E. 137-141., 1990
dr. Agárdi T.: Hipnábilitás és a kézírás egyes paraméterei
közötti összefüggés. Magyar Hipnózis Egyesület 4. Hipnózis Találkozója, 1992
dr. Agárdi T., Élő R., Ferencz Gy.: Grafofeedback
grafológiai program, kiadó, 1992
dr. Agárdi T.: Az írásjegyek egzakt meghatározása, mint a
tudományos feldolgozás kritériuma, in: II. Grafológiai Szakmai Napok, eds.:
Fazekasné V. I., Schefferné H. A.: Grafológiai Intézet, 45-51., 1993
dr. Agárdi T., Élő R.: Recsys Grafológiai program.
Grafológiai Intézet,1994
dr. Agárdi T., Élő R.: Az íráselemzés elemi részecskéi.
Alaplap 6. 44., 1994
dr. Agárdi T., Bartkó Gy., Balla E., Gábor É.: A schizophren
betegek grafometriás vizsgálata abstract, in: Magyar Pszichiátriai Társaság
III. Kongresszusa 129., 1994
dr. Agárdi T.: Grafológiai módszerek alkalmazása
pszichiátriai betegeknél. Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza,
Jubileumi Tudományos Ülés,1994
dr. Agárdi T.: Pszichológia, grafológia, in: Pszichológia,
eds.: Révész Gy., Agárdi T.: Grafológiai Intézet 9-18., 1995
dr. Agárdi T., Bartkó Gy.: Depresszió és kézírás. A Magyar
Pszichiátriai Társaság IV. Vándorgyűlése, 1995
dr. Agárdi T., Tüske T.: A hangtan és a grafológia
kapcsolata a depresszió felismerésében, in: Nemzetközi Grafológiai Konferencia
Előadásai, eds.: Agárdi T., Gulyás J.I.: Grafológiai Intézet 257-263., 1995
dr. Agárdi T., Bartkó Gy., Vitrai J.: A depressziós betegek
grafometriás vizsgálata. Psychiat Hung 1996, 11(2): 167-177, 1996
dr. Agárdi T.: Susceptibility and Handwriting, in
Eurohypnosis Book of Abstracts, 1996
dr. Agárdi T., Bartkó Gy., Vitrai J., Simon L.: Szkizofrén
betegek kézírásjegyeinek vizsgálata, Psychiat Hung 12(5): 603-610., 1997
dr. Agárdi T., Linka E., Bartkó Gy.: A mentális hanyatlás
jegyei a kézírásban, A Magyar Pszichiátriai Társaság VI. Vándorgyűlése, 1997
dr. Agárdi T.: A hipnózis hatása a kézírásra VIII. Magyar
Hipnózis Találkozó, 1997
Agárdi T.: Képalkotó eljárásokkal láthatóvá tehető rejtett
írásparaméterek in: Grafológia 2, oldalszám, 1997
dr. Agárdi T., Linka E., Bartkó Gy.: A krónikus
fájdalomzavarban szenvedő betegek kézírásának jellegzetességei. Magyar
Pszichiátriai Társaság IV. Nemzeti Kongresszus, 1998
dr. Agárdi T.: A grafológia kézikönyve (ed) Grafológiai
Intézet, 1998
dr. Agárdi T., Kármán G.: A hazugságvizsgálatról más
szemmel. Belügyi szemle, Bp., 1999
Linka Emese–Bartkó György–dr. Agárdi Tamás–Kemény Katalin:
Demencia és depresszió időskorú belgyógyászati fekvőbetegeknél. Psychiatria
Hungarica, 14 (1): 39-45., 1999
dr. Agárdi T.: Én és a kézírásom. Pszichológia, Budapest,
2000
dr. Agárdi T, Beck L.: Grafodiagnosztika, in A harmadik
évezred küszöbén, konferenciakiadvány. Grafológiai Intézet, 1999
Agárdi T., Csányi I., Kálmán J.: A demencia jegyei a
kézírásban, in A harmadik évezred küszöbén, konferenciakiadvány. Grafológiai
Intézet, 1999
dr. Agárdi T., Kármán G.: Hazugságvizsgálat komputeres
grafometriás módszerrel, in A harmadik évezred küszöbén, konferenciakiadvány.
Grafológiai Intézet, 1999
dr. Agárdi T.: Grafodiagnosztika, in A harmadik évezred
küszöbén, konferenciakiadvány. Grafológiai Intézet,1999
E. Linka, Gy. Bartkó, T. Agárdi, K. Kemény: Dementia and
Depression in Elderly Medical Inpatients, in: International Psychogeriatrics
12(1) 67-75., 2000
dr. Agárdi T., Linka E., Füredi A., Komoly S., Bartkó Gy. A
kézírás grafometriás vizsgálata krónikus fájdalomszindrómában. Mentálhigiéné és
pszichoszomatika, 2000, Budapest
Linka Emese–Füredi Andrea–dr. Agárdi Tamás–Bartkó
György–Komoly Sámuel: A depresszió előfordulása krónikus fájdalom miatt,
neurológiai osztályon kezelt betegek körében. Neuropsychopharmacologia
Hungarica, 2 (4): 178-181., 2000
dr. Agárdi T.: A komputeres grafometriás írásazonosítás
egyes kérdései. Grafológia, lapszám, oldalszám, Budapest, 2002
Agárdi T.: Néhány gondolat az írásvizsgálat klinikai
(pszichiátriai) felhasználásának lehetőségeiről. Pszichoterápia 12:158-164.,
2003
dr. Agárdi T.: Szimmetria a kézírásban, in Árulkodó
írásjegyek (CD), eds: Hamperger A., Nemes A. Grafológiai Intézet–Biodigit, 2003
Agárdi T.: A képalkotó eljárások adta lehetőségek a kézírás
vizsgálatában, in Árulkodó írásjegyek (CD), eds: Hamperger A., Nemes A.
Grafológiai Intézet–Biodigit, 2003
Agárdi T., Bugán J., Nemes A.: Az alkoholos befolyásoltság
kézírásból történő meghatározása, in: Nemzetközi konferencia a korszerű
kézírásvizsgálat lehetőségeiről, 65-73. Grafológiai Intézet, 2005
dr. Agárdi T. Klinikai írásszakértő pszichológia, in:
Alkalmazott pszichológia 378-396., eds: Bagdy E., Klein S. Edge 2000 Kft., 2006
dr. Agárdi T. : A klinikai írásszakértő szakpszichológia
szakmai protokollja, in Bagdy E., Túry F.: Klinikai pszichológia szakmai
protokollja 74-83.. Klinikai Pszichológiáért Alapítvány, 2006
Agárdi T., Molnár T., Kovách J. R., Mikus E.: A kézírás és a
szexuális viselkedés egyes elemeinek összefüggése. Grafológiai Intézet, 2006
(közlés alatt)
dr. Agárdi T.: A kézeredet megállapításának pszichológiai
közelítése. Rendészeti szemle, 6 32-59., 2007
Bagdy E.: (1993) A pszichológiai és a grafológia viszonya.
in: Mai magyar grafológia. Agárdi T., Gulyás J. eds.. Bp. Grafológiai Intézet,
338-345.
Buda B.: Grafológia és pszichológia. Szempontok a grafológia
tudományos értelmezéséhez és kritikájához, in: Csötörtök Csaba: Grafológia – Az
íráselemzés kézikönyve, 147-161. old. Gondolat Kiadó, Budapest, 1986
Goldzieher K.: Az íráskutatás irányelvei és a Graphodyn és
alkalmazási lehetősége (Klny. Magyar Psychológiai Szemle) Fischer Nyomda,
Budapest, 1933
Farkas László: A stressz és distressz elmélete, valamint
grafológiai sajátosságai. A grafológia kézikönyve-III.1.2. 523-527. Grafológiai
Intézet , Budapest, 1998
Farkas László: Az igazságügyi grafológus szakértői
tevékenység. A grafológia kézikönyve-III.4. 699-705. Grafológiai Intézet,
Budapest, 1998
Farkas László: Az ÍráSzemészet grafológiai elmélete –
grafológiai program 17. füzet. Grafodidakt, Budapest, 2003
Farkas László: Grafológia a titkosszolgálati módszerek
között. MK KBH Szakmai Szemle (ISSN: 1785-1181) 1/205-207. pp., 1993
Farkas László: A tudományos grafológia új
területe-írásszemészet. MK KBH Szakmai Szemle (ISSN: 1785-1181) 1/72-180.pp.,
2004
Farkas László: Grafológia, mint szükséglet. MK KBH Szakmai
Szemle (ISSN: 1785-1181), 2004
Farkas László: A grafológia és a humán erőforrás gyakorlata
MK KBH Szakmai Szemle (ISSN: 1785-1181) 4/124-131.pp.,
Farkas László: A tudományos grafológia új területe, II.
rész. MK KBH Szakmai Szemle (ISSN: 1785-1181) 2/172-183.pp., 2005
Farkas László: Hogyan elemezzünk? Grafológia (ISSN:
1218-9421) 8/8-9., 1995
Gondolatok a személyiségvonásokról. Grafológia (ISSN:
1218-9421) 2/8-9. 1998
Farkas László: Megtörtént az első grafológusi OKJ-s vizsga.
Grafomagazin (ISSN: 1586-6157) 4/10., 2004
Farkas László: Az írásanalitika, mint az ember
megismerésének módszere.
http://mhtt.eu/hadtudomany/2009/2010_elektronikus/2009_e_7.pdf Hadtudomány,
2009
Farkas László: Az írásanalitika, mint a parancsnoki munkát
segítő módszer
http://hadtudomanyiszemle.zmne.hu/files/2009/1/12fl.pdf
Hadtudományi Szemle, 2009
Farkas László: Writing analysis as a method for gaining
knowledge about people, Aarms 249-260., 2009
Farkas László: Az írásanalitika elmélete. Írásanalitikai
Szemle (ISSN: 0261-117X) 1/12-23., 2010
Farkas László: Mit kell tudni a grafológiáról? Új Honvédségi
Szemle1/71-81., 1999
Hakkel Hedvig: A különböző írásnormákkal írni tanult diákok
írásrutinjának vizsgálata. ELTE PPK, Bp., 2006
Hakkel H.: Írásvizsgálat lehetőségei a pedagógiában. ELTE
PPK. Bp., 2006
Hakkel H.–dr. Szőllőssy-Csoma E.: A „Három-próba” eljárások
alkalmazási lehetősége az igazságügyi grafológus szakértői vizsgálatokban.
Grafológiai Szemle, 2010. november
Hautzinger Zoltán: Az igazságügyi kézírásvizsgálat, In:
Korinek László, Kőhalmi László,
HÁRDI I.: Íráspszichológiai megfigyelések elektroschock
kezelés nyomán. PszichológiaiTanulmányok 1. (303-309), 1958
Herke Csongor (szerk.). Emlékkönyv Ferencz Zoltán egyetemi
adjunktus halálának 20. évfordulójára, pp. 93-100. Pécsi Tudományegyetem Állam-
és Jogtudományi Kar, 2004
Klein S.: A kézírás személyiségünk tükre – A
pszichografológia mint pszichodiagnosztikai módszer, in: Vallanak a betűk –
Személyiségek és életutak pszichografológiai megközelítése, 11-39. old.,
Rákosné Á. K. Magvető, Budapest, 1985
Klein,S.: Grafológia és személyiségvizsgálat. Grafologika, a
MÍT tájékoztatója, 4. évf. 3. sz.,1990
Krisztián Béla: Közelebb az írásértelmezéshez – a kézírás
ismerete és felhasználása a gyakorlati személyügyben. Tudásmenedzsment 2:(2)
pp. 67-72., 2001
Margitics F.: Személyiségvonások tükröződése a kézírásban.
In: Vass Lajosné (szerk.). A Magyar Tudomány Napja 2003 alkalmából rendezett
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Konferencia előadásai: Humán erőforrások szerepe
az Európai Unióban, konferenciaközlemény pp. 162-163. Nyíregyháza:
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány, 2003
Somodi J.: Kézíráselemzésre építkező felvételi elbeszélgetés.
Szakdolgozat., JPTE, kézirat, 1999
Szander É.: Grafológai és pszichológiai jellemzések
összehasonlítása. Szakdolgozat, JPTE, kézirat,1983
Szécsiné V.K. A grafológiai eszköztár alkalmazása a humán
erőforrás tervezésében, Szakdolgozat, JPTE, kézirat, 1997
dr. Szidnai L.: A grafológiai elemzés egy lehetséges
pszichológiai modellje. Az írásmozgás kommunikatív értéke in.: Galambos: A
kommunikáció elmélete és gyakorlata, 495-498 o., Pécs, JPTE 1998
dr. Szidnai L.: A kézíráselemzés egy rendszerszemléletű
modellje (előadás; A Magyar Pszichológiai Társaság XI. Országos Tudományos
Nagygyűlése), KLTE Pszichológiai Intézete, Debrecen, 1994
dr. Szidnai L.: A mikromotoros mozgások egy vizsgálati
lehetőségének kifejlesztése, különös tekintettel az írásmozgás individuális
sajátosságaira. Bölcsészdoktori értekezés, kézirat, Kossuth Lajos
Tudományegyetem, Debrecen, 1995/a
dr. Szidnai L.: A grafológia informatikai szemléletű
elemzési rendszere. Nemzetközi Grafológiai Szemle, II. évf. 2.szám, 1995/b
dr. Szidnai L.: Beszámoló a GRAFOMETER fejlesztéséről.
Grafológia, I. évf. 3-4. szám, 1995/c
dr. Szidnai László : A grafológia informatikai szemléletű
elemzési rendszere. Nemzetközi Grafológiai Szemle, II.évf. 2.szám, 1996/a
dr. Szidnai L.: A rendszerszemléletű többdimenziós
megközelítés elméleti alapjai. III. Nemzetközi Grafológiai Szabadegyetem
(CEREG), Bp., 1996/b
dr. Szidnai László: A kézírás pszichotechnikai megközelítése
Grafológia, III. évf. 5. szám, 1997/a
dr. Szidnai L.: Az írás információelméleti megközelítése
Grafológia, 1997/b III. évf. 7. szám
dr. Szidnai L.: Az elméricskélt ember és a Barnum-effektus
(Gould könyve alapján) a Rezonometria ® tükrében, Grafo-Gárdony Konferencia,
Magyar Írástanulmányi Társaság és a Magyar Akreditált Grafológusképző Iskolák
Fóruma, 2006
dr. Szidnai L.: Bennünk lévő „Szülői tiltások” – a
Berne-féle tranzakciók vizsgálata az írásban. Magyar Írástanulmányi Társaság
„olasz-magyar” Pszicho-Pilis Konferenciája, Dobogókő, 2007/b –
dr. Szidnai L. –Sz.Fiedler M. –Koppándi A.: A húr hangjai. A
Magyar Írástanulmányi Társaság Grafo-Gárdony Konferenciája, 2007
dr. Szidnai L.- Kovács M.: A rezonometria felhasználása a
konfliktuskezelésben. A Magyar Írástanulmányi Társaság Grafo-Gárdony
„olasz-magyar” Konferenciája, 2008
Tremmel Flórián: A komplex kézírásvizsgálatok lehetőségei és
korlátai, In: Ligeti Katalin (szerk.). Wiener A. Imre Ünnepi Kötet, pp.
305-316., Budapest: KJK - Kerszöv, 2005
Ezen kívül több száz ismeretterjesztő cikk a grafológia,
íráspszichológia, pszichológia témakörében szakmai lapokban és hetilapokban.
10. Ajánlások, referenciák
Üzletemberek, cégek ajánlásai – dokumentumok mellékelve.
Budapest, 2012. július 31.
Pálmai Anna, a Magyar Írástanulmányi Társaság elnöke
Vékony Györgyi, a Grafológus Grémium elnöke, OKJ-s vizsgaelnök
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése