A magyar grafológusok között az egyik igen elterjedt és széles körben hangoztatott nézet szerint " A grafológus a kézírásban mindig a sztenderdtől való eltérést vizsgálja" (Grafológia 1998/11. 8.o.) Azaz ezt azt jelentené, hogy minden elemzési - értékelési munka alapja a sztenderddel való összevetés, és a grafológus annak konkrét ismerete nélkül ne is kezdjen munkához ? Tovább színezi a helyzetet a normaírás „norma” szavának megfeleltetése a sztenderdnek mint átlagnak, amelyet viszont valóban használunk az értékeléskor. Itt az írásműelemeinek átlagtól való eltérése, azaz a szóródás, mint statisztikai mutató a fontos.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése