2012. május 10., csütörtök

S.O.S. jelek a gyermekek és kamaszok kézírásaiban

Ma még szerencsére az iskolában kézzel írnak a gyermekek, de már felvetődött több országban is a számítógépes írástanulás ötlete is. Aki nincs tisztában a kézírás rendkívüliségével, az nem is sejti, hogy milyen veszteség érné a világot, ha a technika ezen a téren is elhatalmasodna.

Az igaz, hogy a betűvetés sok kudarcot hozott és hozhat a tanulás során, de számtalan előnye mellett eltörpülnek a nehézségek. A kézírással szemben az egyik legfőbb elvárás a szépség,vagyis a dicséret vagy szidás alapja a kézírás esztétikuma. A fiúk sokkal nehezebben tanulnak meg „szépen” írni, míg a lányoknál ez gyakran magától értetődő. Az óvodai előkészítésnek, az írás előgyakorlatoknak is, az írástanítási módszereknek, de még a  tollfogásnak is nagy szerepe van abban, hogy ki milyen szinten tanul meg írni. A felnőttek közül sokan szégyenlősen takarják el a „csúnya” írásukat, s nem is sejtik, hogy rejtetten mennyi üzenet rejlik bennük. A kézírásnak ugyanis van egy nyelvek feletti síkja, amikor nem magát a betűkkel leírt szöveget, hanem az egyéni mozgásmintázat és formaképzés alapján feltáruló jelzéseket olvassuk. Ennek a „második dimenziós" olvasásnak a szakembere a grafológus.


A fenti kézírás intelligens, de szorongó gyermeket mutat, aki a sok feszültség miatt kapcsolati nehézségekkel küzd. Grafológiai segítséggel jól feltárhatók a segélykérő jelek, amelyek támpontot adnak a személyiségfejlesztés számára.
Ez az írás erősen szűkített, görcsös, sok helyen pacásodó, sorvadtak a betűszárak és oválok, ami egyértelműen S.O.S jelként kezelhető.  A gyermek segítséget vár a szorongások, gátlások feloldására, de ezt nem tudja szavakkal kimondani, csak a gesztusaival jelzi. A kézírás mint rögzített gesztussor pontosan tükrözi az állapotváltozásokat, vagyis ha a gyermek gyógyul, akkor a kézírása is „meggyógyul”.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése