 |
| Radnóti Miklós (Kép forrása) |
Radnóti menetoszlopa 1944. szeptember 17-én
indult útnak gyalog Szerbiából, a bori táborból, s egyebek között Belgrádot,
Zemunt (Zimony szigete), Pancsovát, Titelt, Újvidéket, Cservenkát, Mohácsot,
Szentkirályszabadját érintve vonszolták magukat a munkaszolgálatosok
Magyarország nyugati határa felé. (A versek keletkezési helyszínei ezt az
útvonalat követik.) Az elcsigázott foglyok közül útközben többen a kísérő
különítményes katonák kegyetlenkedéseinek estek áldozatul. Akik nem bírták az
erőltetett menetet és összeestek, azokat lelőtték.
Október végére, november
elejére Radnóti teljesen legyengült, s huszonegy testileg és lelkileg összetört
társával együtt 1944. november 4-én lőtték tarkón a Győr közelében levő Abda
község határában. A kivégzésnek híre ment a helyi lakosok között, ezért az ő
bejelentésük nyomán 1946 júniusának végén feltárták a tömegsírt. Az exhumálás
során Radnóti ruhájából számos dokumentum, fénykép és levél mellett egy 14,5×10 cm-es, harminclapos notesz is előkerült, benne a bori táborban és az
erőltetett menet során írt tíz verssel. Ezt a föld alatti enyészetnek húsz
hónapig kitett füzetet nevezzük bori notesznek.
A teljes szöveg és a bori notesz digitális változata megtekinthető ITT
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése