Egy-két év eltéréssel a Föld legtöbb országában az írás és olvasás
tanulása hatéves kor körül kezdődik. Ugyanakkor általános
tapasztalat, hogy a literátus kultúrákban az írásbeliséggel való
ismerkedés nagyon sok esetben az iskoláskor előtt, szinte az
anyanyelv-elsajátítással párhuzamosan elkezdődik. „A gyerek nemcsak
beszélő, hanem író – olvasó – rajzoló, tehát vizuális társadalomba
is születik. Jóval az iskoláztatás előtt vannak már benyomásai,
(rendezetlen) ismeretei a vizuális nyelvről, az üzenetek vizuális
megjelenítési lehetőségeiről.” (Lengyel 1999: 12) A szakirodalmi
beszámolók szerint az írásbeliséggel való indirekt találkozás már
kisgyermekkorban előmozdítja a nyelvi fejlődést, motiválja az olvasással
kapcsolatos tevékenységeket, később segít megérteni a kapcsolatot a
hangok és betűk között. Az olvasóvá nevelés tehát nagyon sok
esetben nem az iskolában, hanem sokkal korábban kezdődik, amely
magába foglalja egyrészt a gyerekek kognitív és nyelvi
képességeinek fejlesztését, másrészt a környezet olvasási
szokásait.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése