A GRAPHOLOGIÁRÓL. (2)

Miben állnak azon jegyek, melyek a kézírásban oly áruló szerepet visznek s melyekből biztos következtetést lehet vonni az egyénre? 

A határozottságban ép úgy, mint a sorok irányában, fekvésében, a betűk világosságában, föl- és lefelé való kiterjedésükben, az irás pontosságában és kimértségében, valamint a húzások szélességében, keresetlen egyszerűségében vagy választékos czifraságában; a fölösleges, de mindig jellemző mellékvonásokban, végre az aláírásban, melynek kacskaringós húzásai néha magukban elegendők a jellem körvonalainak megállapítására.

A kézirás Schwiedland szerint a következő elemekből állhat:

a) kalligraphikus vagy annak látszani akaró jegyekből a kéziró tanulókorából;
b) szándékos sajátságokból, melyek azon czélzattal állíttatnak elő, hogy egy bizonyos benyomást gyakoroljanak a megfigyelőre, pl. egy rendszerető, fontos, mtiértő stb. egyéniség benyomását;
c) külső esetlegesség által előállott elemekből;

d) olyanokból, melyeket pathologiai momentumok magyaráznak meg, s mi a fődolog:
e) oly elemekből, melyek lélek-élettani összefüggésben állanak az egyéni belélettel.

Graphologiai megítélésül azért legalkalmasabbak a bizalmas természetű levelek, melyeket az ember a szépen irni akarás szándéka nélkül vetett papírra. De e levelek is különféle graphologiai becscsel birnak. Valamint a társaságban az ember eleinte tartózkodó természetű s egyénisége csak később jut érvényre: hasonlókép a levél eleje többé-kevésbbé mesterkélt s csak a 2-ik, 3-ik vagy épen 4-ik oldalon tűnnek ki a levélíró egyéni sajátságai. Gyakran azonban csak az aláírás árul el bizonyos jellemvonást. Pl. ha Zola kézírását tekintjük, csak aláírásából tűnik ki határozottan becsvágya (a betűk fokozatosan emelkednek). 

Különben kezdő graphologus sohase fogjon a megítélésbe, mielőtt valamennyi szabályt megismert volna; mert a graphologiailag döntő jegyek sokféleképen egyenlítik ki egymást, úgy hogy éles szeműnek kell lennünk, hogy azokat helyesen megítéljük, így kezdő egészen máskép ítélné meg valakinek kézírását, ki öreg* tollal gyorsan, mint azét, ki vékonynyal lassan irt. Továbbá sohase ítéljünk, főleg a jellem részletezésébe bocsátkozva, néhány szóból. Legalkalmasabb, mint már említettük, a legalább 20 sornyi bizalmas levél.

Nagyon messzire vezetne bennünket, bármily érdekes volna is máskülönben, a graphologiai jegyek fölsorolása s azért legvégül még csak a graphologia gyakorlati hasznáról kívánjuk megjegyezni, hogy a graphologia alkalmazása nemcsak sikeres mód arra nézve, hogy az okmányhamisítást bebizonyítsuk s így a hamisító nyomára vezessünk (mint ez már megtörtént), hanem történelmi becscsel biró irományoknál is tekintet alá eső szempont.

Ezenfelül a graphologia nagy befolyást gyakorolhat a gyermekek szellemi irányának ismeretére is, mert elegendő fogantyút nyújthat bizonyos körülmények között arra, hogy hajlamaik, tehetségeik, természetes ösztöneik irányát kitapogatva, a szükséges mederbe terelhessük.

*nagy, vastag 

RÁSKÓ BÉLA.

Vasárnapi Ujság, 1887