A gyermekek számára a nyelv tanulmányozása szórakoztató tapasztalat, amely belső késztetéséből fakad. A gyermek érdeklődését az előkészített környezet biztosítja és tartja fenn. A gyakorlatok a nyelv minden területén – szókincsbővítés, olvasás, írás – egységet képeznek, ezért egyik sem hagyható el. Az esetlegesen elmaradt feladatokat Montessori ajánlása szerint későbbi korrigáló munka során pótolhatjuk. Fontos szempont a teljességre nevelés, amely magában foglalja az ökológiai szemléletet is. Ennek értelmében minden dolog fontos egy másik dolog szempontjából, az ember felelősséggel tartozik cselekedeteiért, és ezzel is hozzájárul ahhoz, hogy fenntartsa a természeti erők egyensúlyát. Montessori pedagógiája a természeti és kulturális ismereteket a nyelvi anyagban is valóságos összefüggéseiben mutatja be. Reményei szerint a módszer szemléletében részesülő diákok megértik, hogy a kozmikus terv egy kozmikus feladatot is magában foglal, tudatos, felelősségteljes hozzájárulást az emberek részéről. A nyelv ebben a vonatkozásban tehát nem egy tantárgy, hanem segítség és felkészítés a valós életre.
A Montessori-féle írás- és olvasástanítás, valamint a nyelvtani alapozás metodikájából ízelítőül egy-két gondolatot és gyakorlatot szeretnék bemutatni, a teljesség igénye nélkül. A magyarországi gyakorlatban a Montessori-féle anyanyelvi nevelés, olvasás- és írástanítás tanterve még nem jelent meg.
 |
| Maria Montessori egy tanítványával |
A Montessori-pedagógia szerint a nyelv alapvető fontosságú, mert képessé teszi az embert a gondolatok kicserélésére, egységesíti az egész emberiség gondolkodásmódját az egyes nemzedékek fejlődésén keresztül. Az olvasással és az írással kinyithatjuk az összegyűjtött, rögzített és az írás segítségével könyvekben felhalmozott emberi ismeretek kincses tárházát. A kommunikáció e nagyszerű ajándékát nemcsak tantárgyként kell felfogni, hanem viselkedésünkkel a gyerekből is kiválthatjuk a nyelv iránti csodálat, szeretet érzését. Montessori úgy gondolta, hogy a gyermek 3 éves koráig elsősorban környezetének nyelvét sajátítja el. Felfogása szerint a gyermek szókincsét tapasztalati úton, szenzomotoros eszközök segítségével fejleszti és pontosítja. Csak a nélkülözhetetlen bizalom légkörében tud az önkifejezése fejlődni.
A beszéd után az írás elsajátítása következik, amely megelőzi az olvasást, de ez a kezdeti írás nem azonos a betűírással, hanem próbálkozások sorozata a gyermek gondolatainak vizuális megjelenítésére, közvetítésére. Az önkifejezés (self-expression) egyik formája, amely érdeklődést és öntevékenységet vált ki a gyermekekből.
A valódi írást megelőzi az indirekt előkészítés, amely nem más, mint olyan vonzó tevékenységek sorozata, amelyek a szükséges szellemi és manuális képességeket fejlesztik (pl. az érzékelést fejlesztő gyakorlatok során a kéz finommozgása fejlődik, a gyakorlat felkészíti a kezet az ellenőrzésre, a pontos mozdulatokra). A manuális tevékenységet a mindennapi élet gyakorlataival készíthetjük elő, amelyek segítenek a figyelem fejlesztésében, és előfeltételei a feladatok kitartó elvégzésének is. Remek fejlesztő a fém kiegészítő figurák körberajzolása, ez segíti a pontos, könnyed, laza ceruzavezetést. Montessorinál nincsenek betűelemek, nem épít az írás tanítása különböző formákra, amelyek egymáshoz rendezve betűkké alakulnak. A fémforma sem erre való. Ez az eszköz pusztán a pontos ceruzavezetést, a helyes irányokat, a kéz lazítását, a figyelem fejlesztését szolgálja. Az írás kezdetben a mozgatható betűk kirakását jelenti, azaz csak egyszerű gondolatokat fejez ki, majd később a nyomtatott nagybetűkkel írnak a gyermekek óriási méretben. Montessori a körkörös, erőteljes firkamozgás miatt az írott betűk írását javallotta. De a mai világban a körülöttünk lévő sok nyomtatott betű láttán a gyermekeknek természetesebb, hogy a nyomtatott nagybetűs írással ismerkedjenek meg először. A mozgatható ábécével a gyermek kifejezheti gondolatait anélkül, hogy a betűket kellene leírnia.
 |
| Egykori Montessori-osztályterem |
A későbbiekben is ösztönözzük, bátorítsuk írásra a gyermekeket. Ebben segít a „gazdagító anyag”, azaz a biológiai, geometriai szekrény, a kártyák használata, az információk kitalálása, felírása. Mennyi idő alatt tanulnak meg írni ezzel a módszerrel a gyerekek? Nehéz erre válaszolni, hiszen egyénre, személyre szabottan haladnak. Montessori nem siettet, kiváró, türelmes hozzáállást ajánl. Az első két évet egy egységnek tekinti, így a második év végére tehető, hogy a gyerekek teljes mértékben elsajátítják az önálló írást. Példamutatásunk, pontosságunk, tisztaságunk, szép írásunk segíti a gyermekeket a továbbiakban is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése