Minden, ami velünk történik,
nyomot hagy bennünk, agyunk mindent eltárol és álmunkban újraír. Mégis mennyit
„felejtünk”… De ami problematikus, az nem a rögzítés, hanem az előhívás. A
tudatosság szintjére emelni, kibányászni a bevésődött információkat sokkal
könnyebb, ha intenzív érzelmek kapcsolódnak ezekhez.
Ha az új információkat belső
világunk habarcsába bevonjuk, ha időt hagyunk a belső világunk impulzusainak,
hogy részt vehessenek a tanulási, memorizálási folyamatokban, akkor a
rögzítendő információkat könnyebben fel tudjuk idézni. Az információrobbanás
azonban épp ezt teszi lehetetlenné: nem marad idő és agyi kapacitás, hogy belső
világunk részt vegyen az információk befogadásának folyamatában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése