Varázsigék és fohászok vannak az egyiptomi kódexben

Varázslatokat és egy sor fohászt tartalmaz az a középkori egyiptomi kódex, amelyet kutatóknak csak nemrég sikerült kibetűzniük. A Rituális Hatalom Kézikönyvének nevezett szöveg arra tanítja meg az olvasót, hogy miként lehet a szerelmi varázslatokat megtörni, elűzni az ártó szellemeket és kezelni a fekete-sárgaságot. 

Teljes cikk

Ősi időjárás-jelentés írhatja át a Közel-Kelet kronológiáját

Egy 3500 éves kőtömbön lévő egyiptomi felirat lehet a világ egyik legősibb, időjárásra vonatkozó észlelése, vélik a kutatók, akik szerint ez a néhány sor új megvilágításba helyezheti az ókori Közel-Kelet eseményeinek kronológiáját. 

A közel 180 centiméter magas, "Vihar-sztélének" nevezett kalcitkövön lévő 40 soros felirat új fordítása esőről és sötétségről, "szünet nélküli viharról" és "háborgó égről" számol be, s igen költőien utal a mennydörgésre: "jóval hangosabb a tömegek sírásánál".

Teljes cikk

Ismerték-e a fáraók a hieroglifákat?

Az ókori Egyiptom lakosságának csupán 1-3 százaléka volt írástudó. Lengyel szakértők a kevés rendelkezésre álló forrás alapján most azt kutatják, hogy vajon az ókori birodalmat vezető fáraók tudtak-e írni-olvasni.  

A kutatók szerint a legrégebbi forrás, amely közvetlenül utal a fáraók íráshoz való viszonyára, az i. e. 3. évezredből, az ötödik dinasztia végéről származik. Egy Inti nevű tisztviselőnek a szakkarai piramis melletti sírjában található faragványa megemlíti, hogy az elhunyt kapott egy levelet, amelyet személyesen Iszeszi (Dzsedkaré) fáraó írt. A szakértők ezenkívül számos utalást találtak a Nílus menti ország uralkodóinak íráskészségére a piramisokban talált feliratokon is

Teljes cikk

100 milliót ér az egyiptomi pap sírfelirata

(Kép forrása)

Magas rangú hivatalt töltött be, tudott írni-olvasni, sőt a sírján álló szöveg szerint ismerte a mágikus szövegeket is: Haunak, a felolvasó papnak a sírtöredéke is látható mostantól a Szépművészeti Múzeum újranyíló egyiptomi kiállításán. 

Teljes cikk

Megtalálták az eddigi legrégebbi papiruszokat Egyiptomban

Régészek egy eddig ismeretlen ókori kikötő maradványaira, köztük pedig a valaha talált legrégebbi papiruszokra bukkantak Egyiptomban. 

A kikötőben negyven papiruszt találtak, a hieroglifákkal telerajzolt dokumentumok az egyiptomiak mindennapi életét írják le, néhány papiruszon látható a dátum, miszerint Kheopsz uralkodásának 27. évében írták. A szövegek havi jelentéseket és részleteket is tartalmaznak a kikötőben dolgozó munkásokról és az ő életükről - részletezte az antikvitás korabeli kincsekért felelős minisztérium közleménye. 

Teljes cikk

Alakváltó Jézusról beszélnek az egyiptomiak

Egy 1200 évvel ezelőtt született, újonnan lefordított egyiptomi szöveg Jézus keresztre feszítésének történetét meséli el olvasóinak, mégpedig olyan kétes apokrif részletekkel gazdagítva, amelyeket eddig még senki nem hallott. 

A kopt nyelven írott szöveg Poncius Pilátus római helytartó és Jézus Krisztus keresztre feszítés előtti közös vacsorájáról ad hírt, amely során a római helytartó ajánlatot tett, miszerint saját fiát áldozná fel Jézus helyett.

Teljes cikk

Elkészült az egyiptomi démotikus szótár

Közel harminc év után elkészült az i. e. 500 és i. sz. 500 között Egyiptomban használt démotikus nyelv értelmezéséhez szolgáló szótár. A chicagói démotikus szótár gazdag szólás-mondás gyűjteményt is tartalmaz, amely nagy segítséget nyújt az ókori egyiptomiak kultúrájának megértéséhez. Többek között egy házassági szerződés is helyett kapott a műben, amely a nemek közötti egyenlőségről tanúskodik. 

Teljes cikk

Ivászat és rituális szex egy egyiptomi papiruszon

Ivászat, éneklés, lakoma és rituális szex elevelenedik meg abban az 1900 éve íródott fikciós történetben, amely egy nemrégiben kibetűzött papiruszon olvasható. 

A papirusz valószínűleg az ókori Tebtunisból (a görög-római korban Theodosiopolis, ma Tell Umm el-Baragat) származik, s arra az időre tehető, amikor a rómaiak uralták Egyiptomot. A szövegtöredéket jelenleg Firenzében, az Istituto Papirologico "G. Vitelli”-ben őrzik.

 

A most kibetűzött szöveg többször is egyértelmű utalásokat tesz a szexuális tevékenységekre. Egy ponton az elbeszélő esedezve kéri egy embertől, hogy „igyon, egyen rendesen és (…) élvezze a szex okozta örömöket”.

Teljes cikk

Az írás egyiptomi istennője: Szesat

Szesat az ókori egyiptomi vallásban az írás, a feljegyzések, a számolás, a népszámlálások istennője, egyes ábrázolásokon a hadizsákmányt, hadifoglyokat vagy a király uralkodási éveit számolja. Egyben a könyvtárak védelmezője.

Összefüggésbe hozzák a bölcsesség istenével, az emberiséget írásra tanító Thottal, akinek egyes szövegekben a testvére, másokban a felesége vagy a lánya.

Ábrázolásain leopárdbőrt viselő nőalak, fején diadémból kiemelkedő jelkép, talán hétágú csillag. A csillagot néha lefelé fordított szarv- vagy félholdforma veszi körül, amin néha két sólyomtoll áll. Az istennő időnként az év hieroglif alakjaként is szolgáló pálmaágat tartja kezében, időnként alsó vége az örökkévalóságot szimbolizáló sen hieroglifában végződik. Egyes jelenetekben a rituálé megkívánta tárgyakat tart a kezében: új templom alapjainak kijelölésénél kalapácsot és cöveket, amellyel ő feszíti ki a kötelet; a király uralkodási éveinek összeszámolásakor a jubileumi ünnepet jelző hieroglif jel látható kezében a pálmaágon.

Úgy tűnik, saját külön temploma nem volt és kultusza sem volt túl népszerű, talán mert az írástudók csak kis hányadát tették ki az egyiptomi népességnek. A templomalapításban betöltött fontos szerepe révén azonban minden templomban jelen volt, és elképzelhető, hogy az írnokok, építészek védőistenükként tekintettek rá.

(Szöveg forrása)

Az írás egyiptomi istene: Thoth

Thot  az írás és a tudományok istene, az írnokok pártfogója, és z orvosok patrónusa az egyiptomi mitológiában. Többnyire Íbisz-fejjel (olykor páviánként, vagy emberfejjel) ábrázolják, kezében papirusszal és írónáddal. 

Érdekes módon rokonság nélkül áll az egyiptomi panteonban. Mitológiája elég terjedelmes. Helye van a Napbárkában, Ré égi csónakjában. A „Világ Rendjének” őrizője és jelen van a szív megmérettetésénél, ahol ő jegyzi fel az eredményt.Ő gyógyítja meg Hórusz szemét, amikor az megsérül a Széthtel vívott harcok közben (ez a szem lesz az Udzsat-szem, amit védőamulettként használtak).Ő és Szesat, az írás istennője írják fel a fáraó nevét az ised-fa leveleire.A Piramisszövegekben néha ő viszi fel szárnyán a halott lelkét az égbe.

Fontos szerepe volt az ókori egyiptomi naptár kialakulásában, annak első hónapja is az ő nevét viseli.

Attribútumai miatt a görög Hermésszel azonosítják.

(Szöveg forrása)

Játék: egyiptomi hieroglifa-írás

Egyiptomi hieroglifák

Hieroglifa-rajzoló
Az egyiptomi nyelv és írás

Érdekességek az ókori egyiptomi kultúráról, írástanulás hieroglifákkal

Hieroglifák jelentése