2000 éves bambusztekercseket találtak metróépítés közben

(Illusztráció)

A Nyugati Han-dinasztia, vagyis az i.e. 202. és i.sz. 9. közötti korból származó bambusztekercsekre bukkantak metróépítési munkálatok közben Szecsuan tartomány fővárosában, Csengtuban. 

Teljes cikk

Kínai kalligráfia a Keleti Nyelvek Iskolájában

A kínai kalligráfia fogalma az európai kalligráfiához képest nemcsak a szépírást, hanem sokkal inkább a kifejező, művészi írást takarja. A kínai kalligráfia nagyon fontos eleme a kínai kultúrának. Hatása nemcsak az írásbeliségben jelentkezik, hanem meghatározó része a hagyományos kínai festészetnek is. A Távol-Keleten a kalligráfia nagyon megbecsült, népszerű, széles körben oktatott és gyakorolt művészeti ág. A kínai kalligráfia tanulmányozása a kínai kultúra és a kínai nyelv új aspektusait tárja fel a hallgató előtt.

Bővebb információ

Kínai sebész kalligráfiái Budapesten

Csing Cej-ping kínai sebész mintegy 70 monokróm kalligráfiáját mutatják be azon a kiállításon, amely Kínai festészet és kalligráfia címmel, 2013. szeptember 20-ától, szombattól látható az Országos Széchényi Könyvtárban, Budapesten.A tárlat szeptember 25-éig tekinthető meg.

Teljes szöveg

Kínai mestertől tanulhatjuk az írás művészetét

Zhang Wei, elismert kínai kalligráfiamester 19 éve él Magyarországon. A magyar nyelvet saját bevallása szerint még elég nehezen és sok hibával beszéli, ez mégsem akadályozza meg, hogy a kínai írásművészetre oktassa azokat az érdeklődőket, akik viszont zömében nem igazán beszélnek kínaiul. A Mesterrel az ideérkezésének körülményeiről, a kalligráfiáról és annak a magyarországi népszerűségéről beszélgettünk.

Teljes cikk

 

Kowloon királya: Tsang Tsou-choi

Tsang Tsou-choi
(Kép forrása)

Tsang Tsou-choi (1921-2007) a "kalligrafiti" egyik úttörője volt. Egy kis kínai faluban született, és 16 évesen utazott Hongkongba, hogy munkát találjon. Írni alig tudott. Azt állította, hogy tanulmányozta a családfáját, és őseinek valaha nagy birtokai voltak Kowloonban.

Jellegzetes graffiti-ábráival 35 évesen kezdte "teleírni" Hongkong utcáit. Bár a rendőrség többször figyelmeztette, családja eltávolodott tőle, felesége pedig elhagyta szenvedélye miatt, ő nem hagyott fel a graffitizéssel. Mivel a "territóriumát" jelölő feliratokat folyton át- és átfestette, sajátságos, állandósult arculatot adott lakóhelye környékének. 

Szövegeiben általában a neve szerepelt, a vélt rangja (Kowloon királya), családfája, és egy felszólítás: "Le az angol királynővel!" Stílusa számos dizájnert, divattervezőt, lemezborító-tervezőt stb. inspirált.

Utolsó éveit idősek otthonában töltötte, ahol arra írt, ami rendelkezésére állt: ágyneműre, papírra, különféle tárgyakra. 

Az utcai feliratai alapján készült fotókat vándorkiállítás is bemutatta, sőt: egyik, fatáblára készült felirata egy Shoteby's árverésen többezer dolláros áron kelt el.

Halála után sokan fejezték ki aggodalmukat amiatt, hogy Kowloon királyának feliratai el fognak tűnni - ám ez a kérdés most már megoldottnak látszik: a hongkongi kormány intézkedett a feliratok állagmegóvása érdekében.

Újabb írásjelekre bukkantak régészek kínai jóslócsontokon

Összesen hat, eddig ismeretlen kínai írásjelet, karaktert fedeztek fel jóslatokhoz használt - immár múzeumban őrzött - ősi csontokon az északkelet-kínai Liaoning tartományban. A kínai tudományos akadémia munkatársa, a feliratokat kutató szakértők vezetője, Szung Csen-hao (Song Zhenhao) áttörésnek nevezte a felfedezést, mivel 32 éve nem találtak új jeleket. A jóslócsontok titkait 1980-ban tették közzé egy akadémiai kiadványban.

Teljes cikk

Korábban találták fel a papírt, mint azt eddig hitték

Egy kétezer éves papírdarab megváltoztathatja az írás történetét: a Ganszu tartományban, Kínában talált emlék azt sugallja, hogy a távol-keleten az eddig hittnél korábban kezdték használni a papírt.

A  papírdarabkán kézírás is olvasható, így az írás történetében is fontos felfedezés az, amelyről a Xinhua hivatalos kínai hírügynökség, aztán pedig a china.org.cn oldal számolt be.

A Nyugati Han-dinasztia idején készítették az első papírokat?

A tíz négyzetcentiméteres darabka lenszálakból készült, s akkor találták meg, amikor egy ókori helyőrség feltárását végezték kínai régészek a Jumen-szorosban (Yumen), Dunhuang környékén, Északnyugat-Kínában.

A helyőrség a Nyugati Han-dinasztia (Kr. e. 206-Kr. u. 25) idején működött. A papírt a Krisztus előtti nyolcadik évben (i.e. 8-ban) készítették, méghozzá jóval Cai Lun születése előtt, akiről eddig azt feltételezték, hogy ő "találta fel" a papírkészítés metódusát Kínában.

Fu Li-cseng (Fu Licheng), a Dunhuang Múzeum munkatársa szerint ez azt jelenti, hogy a papír használata legalább száz évvel korábban kezdődött, mint ahogyan azt eddig hitték a szakértők.

Teljes cikk

Eltűnik a kézírás Kínában?

Egy a BBC oldalán frissen megjelent tudósítás szerint lehet, hogy lassan eltűnik a kézírás Kínában. A jelenségnek igen racionális oka van. Éspedig az, hogy sokkal nehezebb kézzel kikerekíteni a cirkalmas jeleket, mint telefonon felismerni, majd megnyomni a megfelelő karaktert.

Teljes cikk

A kínai, japán és koreai kalligráfia hordozóiról

A kínai papír a hagyomány szerint Caj Lun találmánya, aki i.sz. 100 körül élt, azonban találtak ennél régebbi papírt is.

Nálunk általánosan "rizspapír" néven emlegetik a Távol-Keleti papírokat. A valóság az, hogy bár elvétve és kis mennyiségben valóban jelen van a rizsszalma, mint alapanyag a papírkészítésben, azonban nem számottevő. A jobb minőségű papírokat részben bambuszrostból, részben egyes fák háncsrostjaiból nyerik. Egyik ilyen növény a papíreperfa (kínaiul chu3) amely fontos alapanyag. Ez nálunk is előfordul ültetett díszfaként.

A leghíresebb kínai papír azonban a Xuanzhi, vagyis xuan (kiejtés: "hszüen") papír, amelyet tradicionálisan az Anhui tartománybeli Xuanchengben állítanak elő. Ez a kínai merítéses technikával előállított egyik legfinomabb papír. Nagyon vékony rostokból áll, egyenletes szálelosztású. Hagyományosan ez a legjobb alapanyaga a kalligráfiának és festészetnek Kínában.

Teljes cikk

A kínai írástanítás és írástanulás 3000 éve

A kínai írás történetét mintegy 3000 évvel ezelőttre vezethetjük vissza egészen a csontokon, kagylókon megőrződött jövendölő jellegű írások megjelenéséig. Ezekben az ősi időkben az emberek igen nagy figyelmet fordítottak az írásra. Cao Pi (kínai császár és költő) szerint például az írás fontos alapja a nemzet irányításának, és emellett a halhatatlanság legfőbb záloga. Ez a vélemény hűen tükrözi az írás fontosságáról kialakult képet a kínai társadalomban, de hozzá kell tennünk azt is, hogy az írás a nemesi réteg monopóliuma volt, parasztok, munkások, egyszerű emberek nem művelték az ősi időkben, a feudális rendszer kialakulása után pedig még kevésbé. Az írástudó nemesek azonban nagy figyelmet fordítottak az írás művészetének elsajátítására, hiszen ezen is múlhatott a jó hírnevük, valamint a hivatali tisztségre való kinevezésük esélye. Mivel a társadalomban igen nagy presztízse volt az írásnak, már a korai időkben számos teória született tanításának és gyakorlásának módjaira és lehetőségeire. Intézményesített írásoktatás és -gyakorlás akkor jött létre, amikorra maga az írott nyelv is kialakult, illetve amikor létrejöttek az első iskolák.

Teljes cikk

A forradalmi hősök kalligráfiájának kiállítása Pekingben

Október 20-áig tart nyitva a forradalmi hősök kalligráfiájának kiállítása Pekingben. Az 1911-es forradalom 100. évfordulója alkalmából szeptember 13-án megnyitott tárlatot a Kínai Országos Népi Politikai Tanácskozó Testület és a Kínai Állami Múzeum közös rendezésében láthatják az érdeklődők.

A 120 kalligráfiát a Kínai Állami Múzeum gyűjteményéből választották, főleg a forradalom hőseiknek kalligrafiáiból és leveleiből áll. A kiállítási tárgyak közül Szun Jat-szen és Huang Xing kalligráfiája, és forradalmi társakat buzdító levele is megtalálható, amiből a hősök mély történelmi felelősségérzetét élhetik át a látogatók.

Forrás

Egyre kevésbé tudnak írni a kínai fiatalok

A szépírás- és kalligráfiaórák számának megemelésével próbálja a kínai fiatalokat több kézírásra ösztönözni szeptembertől az oktatási minisztérium.

Teljes cikk