Nem megy a kézírás a német gyerekeknek

Nem megy a kézírás a gyerekek nagy részének: egy német kutatás szerint a kisiskolások mintegy 70 százaléka az óvoda után nem rendelkezik azokkal a mozgási képességekkel, amelyek a kézírás feltételei – írja az MTI. 

Sok gyerek nem tudja befűzni a cipőfűzőjét, nem áll meg egy lábon, és nem jó a kézírása: ezek a képességek összefüggenek egymással – mondta Stephanie Müller oktatáskutató. A jelenség okai a kevés mozgás, az ujjak ügyetlensége, a szülői példa hiánya és az okostelefonok, táblagépek használata.

Teljes cikk

Írásdiagnosztikai képzés pedagógusoknak

“Írj már végre rendesen!”

„Olyan ez a füzet, mint a macskakaparás! Írj már végre rendesen!” – így hangzott a minap az írás szóra ráállított antennákkal elkapott beszélgetésfoszlány. Az iskolai nyomás és a szülői elvárások közepette egymásra zsúfolódó betűk, vonal alá, margón kívülre futó szavak, a papírba „kapart” szöveg vajon mitől lenne, hogyan lehetne egyáltalán rendes?

Teljes cikk

Babababa-dadadada: a különbséget nem érzik a diszlexiások

Két agyi régió közötti kapcsolódási hiba okozhatja a diszlexiát egy tanulmány szerint, amely új megvilágításban vizsgálja a világ népességének 10 százalékát érintő, olvasási és nyelvértési nehézséggel járó részképességzavart.

Teljes cikk

Másképp diszlexiások a férfiak és a nők

Különbözik egymástól a diszlexiás férfiak és nők agya – derül ki a Georgetown Egyetem orvosi kutatóközpontjának neurológusai által végzett, friss kutatásból, amelyben MRI-vel készült agyi képeket hasonlítottak össze. A kutatók eddig azt hitték, a két nem esetében nincs különbség a diszlexiás állapotban. A különbségek felismerése mérföldkő lehet a diszlexia kezelésében is.

Teljes cikk

Magyar Írásterápiás Egyesület - nyári tábor

„Írj már végre rendesen!”

Olyan ez a füzet, mint a macskakaparás! Írj már végre rendesen!” – így hangzott a minap az írás szóra ráállított antennákkal elkapott beszélgetésfoszlány. Az iskolai nyomás és a szülői elvárások közepette egymásra zsúfolódó betűk, vonal alá, margón kívülre futó szavak, a papírba „kapart” szöveg vajon mitől lenne, hogyan lehetne egyáltalán rendes? 

Miért baj a macskakaparás?

Teljes cikk

Tanulási zavarra utaló jelek

Tanulási zavarnak nevezhető az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény, mely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos pszichológiai tünetegyüttessel.

A tanulási zavar kategóriájába tartozik a diszlexia, a diszgráfia és a diszkalkulia. 

Teljes cikk

Diszlexiásnak nyomtasson Comic Sans betűket!

A gyerek egész nap csak a gép előtt ül. Vagy ülne, ha hagynánk. Ez bizony nagyon sok családban létező problémák, akár már óvodáskorban is, hiszen egy tabletet már egy ovis is könnyedén elnyomogat, akár órákon át.

Nagyon érdekes anyagot kaptunk viszont, a két tanár, Prievara Tibor és Nádori Gergely által összeállított, a 21. századi szülő címet viselő kis könyvecske azzal foglalkozik, hogyan tehetjük (legalább részben) hasznossá azt az időt, amit a gyerek a számítógép előtt tölt.

Teljes cikk

Vekerdy Tamás: érzelmi biztonság kell a gyereknek, nem hajsza

A mostani iskola /.../ olyan dolgokat követel a gyerektől, amire ő nem képes, vagy ha mégis alkalmazkodik, beleroppan.

Vekerdy egyik kedvenc példája a mai írásoktatási módszer. A régi tanítónénik ösztönösen alkalmazott módszere még az volt, hogy a gyereket arra bátorították, otthon a földre terített újságpapíron kerekítse a betűket, minél nagyobbakat, minél vastagabb irónnal. A Funkcionális Anatómiai Intézet agykutatója, Hámori József meg is erősítette: az iskoláskorú, első osztályos gyerekek keze anatómiailag még nem alkalmas arra, hogy a gyakorlófüzet apró sorai közé még apróbb vonalkákat és hurkokat húzogasson. A finom mozgáskoordinációt pontosan az a gyakorlat segít kialakítani, amit a régi módszer írt elő. 

Teljes cikk

Te még írsz kézzel egyáltalán?

Hamarosan elkezdődik az iskola, és a most elsős gyerekek három évig ismerkednek majd az írás tudományával. Megtanulnak egy olyan folyóírást, ami nem hasonlít az olvasott betűkre, később pedig alig alkalmas gyors írásra és jegyzetelésre. A felsősök, a középiskolások már szinte csak gépen írnak, de érettségizni golyóstollal kell. Miért nem tanulnak inkább tízujjas gépelést az iskolában? Vagy miért nem tanulnak meg egy használható kézírást?

Teljes cikk

Mi a diszgráfia?

A diszgráfia a tanulási zavarok egy formája. Gyakran társul a diszlexiával. Tünetei megnyilvánulnak az íráskészség gyengeségében, valamint helyesírási hibákban.

Tünetei közé tartozik a görcsös, sok esetben hibás a ceruzafogás. A diszgráfiás rányomja az írószert a papírra.Gyakran fölöslegesen felkapkodja a ceruzát. A vonalvezetésben egymáshoz hasonló betűket összetéveszti (v-u; a-o; b-h), ugyanazt a számára nehezebben leírható betűt különbözőképpen alakítja.

Az íráskép rendezetlen, a betűk formája szálkás, szögletes. Sokszor nem tudja a gyermek követni a füzet vonalait, hol alá, hol fölé csúszik a ceruza. A szavak egymás közötti távolsága változó. Néha majdhogynem összeérnek a szavak, máskor viszont nagy távolság van közöttük. A betűk formája ugyanolyan betűnél is különböző lehet. A sorok időnként fölfele haladnak, vagy éppen lefelé, az egész sor hullámzik.

Magasabb évfolyamon a tanuló írása annyira elnagyolt, felismerhetetlen, olvashatatlan, hogy joggal mondják rá a "macskakaparás" jelzőt.

Teljes cikk

A hagyományos pedagógiai kultúra csődje

A harmincas évek közepén megkísérelték bevezetni a néhány év alatt csúfosan megbukott zsinórírást. Valakik a harmincas évek elején kitalálták, hogy gyorsabban lehetne írni, mellőzni lehetne az időigényes szépírási gyakorlatokat, ha a szavak írása közben nem kellene felemelgetni az írószert, ha a kerekded álló betűket hurkolásokkal lehetne összekapcsolni. Az elgondolás ésszerűnek, előnyösnek és meggyőzőnek tűnt, ezért alapos, bizonyító erejű kísérleti eredmények nélkül a bevezetés mellett döntöttek. A bukás láttán másvalaki úgy gondolta, hogy nem kellene visszatérni a hagyományos dőlt betűs írásra és a szépírási gyakorlatokra, hanem a kerekded álló betűket megőrizve csak a bajokat okozó hurkolásokat kellene elhagyni. Így született a még ma is általánosan használt, nehézkes kapcsolási rendszerű, kerekded álló írás. Ennek bevezetését sem alapozták meg bizonyító erejű kísérleti eredmények. És senki nem törődött az új írásmód, valamint a kiiktatott szépírási gyakorlatok romboló hatásával. A következmény: a serdülő és ifjú tanulók, valamint a felnőttek többségének kézírása nem vagy alig olvasható, időigényes, széteső, ronda ákombákom. Hogy a pedagógusok idejét rabló és idegeit őrlő dolgozatok silabizálásáról már ne is beszéljünk.

Teljes cikk

Betűtípus diszlexiásoknak

A leírt szövegek felismerésével és értelmezésével küzdők számára tervezett speciális betűtípust Christian Theo Boer holland tipográfus, aki maga részképességzavarban szenved. A twentei egyetem 21 fő részvételével végzett kutatása már be is bizonyította, hogy a Boer által a Helvetica módosításával kidolgozott betű könnyebben olvasható a diszlexiások számára.

Teljes szöveg

A diszgráfiáról felnőttkorban - Leszokni az kézírásról?

Azok, akik az írással hadilábon álltak - főleg az iskolában - az őket ért kudarcok miatt, amint tehetik, megpróbálják az kézzel írást felnőtt életükben elkerülni.

Mai világunk a kézírást egyre inkább háttérbe szorítja, a számítógép pedig nagy segítség azok számára, akik szeretnék, hogy nehezen olvasható, vagy követhető írásukat jól olvasható írással cseréljék fel. A gép ebben az esetben igazi jóbarátnak minősül, sőt gyakran azoknak, akiknek az írás hagyományos eszközökkel problémát okoz, az elektronikus írás semmiféle nehézséget nem jelent. Ennek bonyolult magyarázata leegyszerűsítve annyi, hogy a kézírás, illetve a gépelés, mint folyamat teljesen más úton közelíti meg a végeredményt. Más folyamatok, más rendszerben kapcsolódnak egymáshoz az egyik, illetve a másik esetben.

Teljes cikk

Diszlexiás a gyermekem?

A rossz iskolai eredmények, a tanulási problémák valódi oka gyakran az olvasási zavarban keresendő. Magyarországon a gyerekek 20 %-a diszlexiás, tehát minden ötödik diák nem képes arra, hogy az írott tananyagot elsajátítsa. A diszlexia, a gyenge iskolai eredmények önbizalomhiányhoz, önértékelési zavarokhoz, esetenként depresszióhoz vezetnek. A diszlexiás gyerekek között az átlagosnál 73 %-kal gyakrabban fordul elő szorongás, frusztráció és neurotikusság, valamint ezek hatására kialakult magatartási probléma.

Töltse ki az ingyenes tesztet, és tudja meg, mit kell tennie, ha gyermeke diszlexiával, vagy tanulási zavarokkal küzd. (Az eredményt e-mailben kaphatja meg.)

A teszt elérhető itt.

A fővárosi gyerekek inkább küzdhetnek tanulási zavarral

Évről évre nő a tanulási zavarral küzdő gyermekek száma, és a szakemberek szerint a tendencia nem változik, ugyanakkor az írás, olvasás, számolás zavarokkal küzdő fiatalok közül egyre többen kerülnek be a felsőoktatásba. 

 

Az ország egyik legelismertebb egyetemén, az ELTE Jogtudományi Karán éppen egy mesterképzéses csoport az órakezdésre vár. Egy kisebb beszélgető társaság szétröppen, mikor belép a terembe a csinos és okos lány, akit nevezzünk el Évának. Éva többször felszólal órákon, kérdez és válaszol is, ha kell, angol középfokú nyelvvizsgája van, és nemzetközi alapképzéses diplomája. A csoporttársaknak mégis hirtelen sürgős tennivalója akad, amikor a lány megjelenik. Van, aki kunyerálónak, kéregetőnek nevezi, van, aki egyszerűen lustának és szemtelennek tartja, s olyan is van, aki tudja Éváról, hogy diszgráfiás. Azért kéri el a csoporttársai jegyzeteit, mert lemarad, nem tudja leírni az órán elhangzottakat. A segítőkész kisebbséggel sem mindig könnyebb, hiszen a kézírást is nehezen olvassa. 

 

Teljes cikk