A középkorban csak a legműveltebbek értették meg a székely írást

A székely írás nagy valószínűséggel a nyugati törökség írásaihoz köthető – a kazáriai, bolgáriai és az avar írás emlékeivel együtt. Az Árpád-korban már használt írásról feltételezhető, hogy kialakulásában a kelet-európai rovásírások és bizonyos balkáni kapcsolatok egyaránt fontos szerepet játszottak. 

A jobbról balra olvasandó, gyakori betűösszevonásokat alkalmazó, a jeleket több változatban is használó írás minden eddig megtalált emléke magyar nyelvű. A középkoriak jelentős része kiemelkedő jelentőségű, templomi felirat, amit jól látható helyre, nyilvánvalóan egyházi jóváhagyással írhattak. 

A jelenleg ismert székelyföldi 13–15. századi feliratok száma a 15. század végétől érzékelhetően megugrik - olvasható Zsupos Zoltánnak, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának blogján, az Aktakalandon megjelent Székely források című bejegyzésében, ahol ezúttal egy feltételezhetően a 17. században keletkezett, egyedülálló székely ábécét mutat be a szerző. 

Teljes cikk

A székely írás nyomában

Sándor Klára nyelvész hiánypótló művel jelentkezett a Könyvhétre: A székely írás nyomában című kötetében a mindennapokban csak rovásírásnak nevezett írás történetét fedi fel.  Sándor Klára szerint az írást vélhetően a törököktől vettük át, s Székelyföldön a 17. századig használták.

Teljes cikk

Européer rovásírás

Aki hagyományőrzésből, hóbortból, divatból, politikai identitás jelzésére vagy egyszerűen kíváncsiságból megtanulja a székely írás modernizált ábécéjét, könnyen belefuthat abba, hogy mások másmilyen ábécét használnak – igaz, a különbségek nem olyan nagyok az egyes ábécék között, hogy lehetetlenné tennék az olvasást. Nem egyetlen modernizált székely ábécé van ugyanis forgalomban, és a kívülállónak nem könnyű eligazodni abban a belharcban, amelyet favorizálóik vívnak egymással.

Teljes cikk

Tabló rovással

A Weiss Manfréd Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium az idén már harmadik alkalommal hirdette meg a „Szépírás a kézírás” versenyt. A mai elgépiesedett világban a kézírás szépségére ösztönözni, ez már önmagában figyelemreméltó törekvés. A sikeres fogadtatás visszaigazolta, hogy jól döntött az iskola vezetése.

Úgy tűnik, hogy talán azzal is hagyományt teremtenek, hogy az idén már az „Ékes rovás” versenyt is meghirdették, szintén nagy sikerrel.

Az „Ékes rovás” verseny első helyezettje az iskola 12.D osztályából került ki, abból az osztályból, ahol az őseink írásának használata közismert Várkonyi Csaba tanár úr jóvoltából. Olyannyira közkedvelt ez a körükben, hogy elhatározták, a végzős csoportképük szövegét teljes egészében rovással írják meg. Kollár Péter összeállította azt – Bedőcs Zsolt rajzának felhasználásával –, ami alapján elkészült ez az egyedi alkotás. Nincs tudomásunk arról, hogy ezideig született volna olyan tabló, ami teljes egészében rovásbetűkkel készült volna (mindössze az olvasást segítő ábécé betűi szerepelnek rajta latin betűkkel).

A tabló készítői a Weiss név lerovásában helyesen jártak el, mert a hiteles rovásemlékek betűi között nincs Q, X, Y, W, DZ, DZS (azok a későbbi latin jelkészlet velejárói).

Teljes cikk

Lehet-e rovásírásos az aláírásom? Igen!

Az interneten terjedt ez a kép a rovásírásos személyi igazolványról, mi pedig nem tudtuk eldönteni, hogy ez igazi, vagy csak Photoshop. 

Az illetékes hatóság, a személyi adatokat és a lakcímeket nyilvántartó Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala szerint az aláírásnak nem kell olvashatónak lennie, tehát akár rovásírással is készülhet, úgyhogy igazi lehet a kép. 

Egy megkötés van: minden hivatalos iratot úgy kell aláírni, ahogy az a személyiben van.

Teljes cikk

A karcagi csatkarika

Karcagon, az orgondaszentmiklósi temető (ma Berekfürdő külterülete) 170. sírjából, hiteles ásatáson került elő a 14. századra keltezett, bronz csatkarika. A leleten a székely írás jeleihez hasonló jelsorozat látható. A csatkarikát Selmeczi László ismertette a „Régészeti-néprajzi tanulmányok a jászokról és a kunokról” (Debrecen, 1992) című könyvében. A lelet a szolnoki múzeumban tekinthető meg.

Teljes szöveg

Székely ábécé Morvaországból

Hogy került a székely írás legrégibb ábécéje a morvaországi Mikulovba? Ki írhatta, mikor és miért? És miért írt ugyanarra a lapra egy héber ábécét is? Vajon miért utánoznak faragást a tollal rajzolt betűk? A Nikolsburgi Ábécé 1933-ban vált ismertté, de csak két évvel ezelőtt sikerült válaszokat találni a fenti kérdésekre – s még mindig nem mindre.

Teljes cikk

Székely írás Bolognában

Bolognában őrzik a székely írás leghosszabb emlékét. Fennmaradását egy polihisztor itáliai grófnak köszönhetjük, aki Erdélyben lemásolt egy székely betűkkel írt naptárt, s még néhány lapot. Az utóbbiak készítésének célja egyelőre homályos, sőt az sem látszik valószínűnek, hogy ugyanabból a forrásból származnak, mint a naptár. Az egyik oldalnak még a tartalma is teljes talány.

Teljes cikk

A székely írás legkorábbi emléke?

Somogy megyei Bodrog-Alsóbűn honfoglalás utáni vaskohók föltárása közben találtak egy írásjeleket tartalmazó apró cserépdarabot. A négy jel mindegyike megfeleltethető a székely írás egy-egy jelének. Valóban a székely írás emléke a cseréptöredék? Mi van ráírva? Egyáltalán: ismerjük a teljes feliratot?

Teljes cikk

Mióta ismerik az írást a magyarok?

Az „ír” és a „betű” szavak eredete sokat elárulhat arról, hogy mikor ismerkedtek meg az írással a magyarok. Elhamarkodott lenne azonban egyenesen azt a következtetést levonni, hogy e szavakkal együtt már az írást is elsajátították. 

 

Teljes cikk

Humanista koholmány-e a székely írás?

Egyre több helyen találkozhatunk székely írással írt helynévtáblákkal – és azok körében, akik ezt ellenzik, egyre gyakrabban bukkan föl az a nézet, hogy a székelyek betűit csak a 16. századi humanisták ötlötték ki. Milyen érvekre hivatkoznak e nézet képviselői? És igazuk van-e?

Teljes cikk

A Kárpát-medence legrégibb rovásírásos emléke

 A Pilisben került elő hazánk eddigi legrégebbi rovásírásos emléke, a bajóti pálcavég.

Teljes cikk

A bolognai (Marsigli-féle) rovásirásos magyar naptár

A bolognai egyetemi könyvtár Marsigli-iratai közt nyomára jöttem egy rovásirásos kéziratnak, melynek magyar tartalmát maga Marsigli A. F. hadimérnök 1690 táján másolta le Erdélyben. Az élénk szellemü olasz gróf, a ki nyomtatásban megjelent nagy Duna-monográfiájának egyik kötetét Magyarországon és Erdélyben talált feliratos emlékek pompás rajzaival töltötte meg, tüzetesen tájékoztat bennünket arról, hogy ezt a sajátságos irást egy olyan fára rovott naptárról másolta le, a melyet a székelyek abban a régi időben használtak, midőn keresztyén hitre tértek.

A székelyek a XI. században lettek keresztyénekké, mig a naptár szentjei közt szerepel Assisi Szt. Ferencz (okt. 4.), a kit 1228-ban és Magyarországi Szt. Erzsébet (nov. 19.), a kit 1235-ben kanonizáltak.

 

Ugyanígy találhatók benne XIV—XV. századi névnapok, a melyek szintén később kerültek a primitív székely naptárba. És valahányszor ezt az örök naptárt újra rótták, nemcsak az ünnepek bővültek, hanem változott, felfrissült a szöveg elavult hangtani jelzése is. Az így felderíthető határjelzők segítségével a XVI.század első feléig, körülbelül a magyar nyelvemlékek határáig jutunk el. Marsiglinek tehát1690 táján mégis régi, másfélszázados rovásnaptárral volt dolga.

Az öt lapra másolt szöveg egyik lapját itt bemutatjuk olvasóinknak. 

Vasárnapi Ujság, 1913. december

Teljes cikk

Ilyen is van: rovásírás-tankönyv

A bodrog-alsóbűi rovásfelirat

Az eddigi legkorábbi székely-magyar rovásfeliratot 1999. március 24-én találta a Somogy megyei Bodrog falu határában folyó ásatáson Magyar Kálmán régész - egy 900 körüli időből származó,  6,2 cm x 4,2 cm-es,  1,2 cm vastag agyagfúvóka-darabon. Az ásatás helyén a középkorban Bő falu állt (jelenleg Alsó-Bű puszta). 

Róna-Tas András akadémikus szerint a lelet fontos láncszem a kelet-európai írások és a székely írás között. Gömöri János, az MTA Ipartörténeti Bizottságának titkára szintén megvizsgálta a leletet. Erdélyi István régész-történész kimutatta, hogy a fújtatócső felületén lévő jelek ujjkörmök lenyomatai.

A feliratot elsőként Vékony Gábor régész fejtette meg, az általa adott olvasat: "fúnák". Ennek továbbfejlesztett változata a "fuβnék", ami már  a nyelvészek által megfogalmazott követelményeknek is megfelel.

(Forrás)

Rováspaleográfia: dinamikus vagy statikus?

A kb. 15. századi Nikolsburgi ábécé

Az egyre népszerűbb székely-magyar rovásírás kutatásába bekapcsolódott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. A modellezés és az időbeli szimuláció terén tapasztalt műegyetemi kutatók a számítógépes paleográfia keretében a rovásírás eredetét és fejlődését vizsgálják. Hogyan lehet rekonstruálni a kevés írásemlékből egy hosszú írásfejlődést? Milyen tényezők játszottak szerepet a rovásírás változásában?

A székely-magyar rovásírás kutatása 20. század első felében még egy statikus modellt használt, amelynek hatása máig tart. Erre az volt a jellemző, hogy a rovásírás néhány írásemlékéből kiindulva feltételeztek egy hipotetikus, valaha volt „eredeti” rovásábécét, amelynek különböző mértékben romlott változatai lennének a fennmaradt rovásemlékek. Az 1930-as évektől lényegében csak a Nikolsburgi ábécét tekintették a rovás egyedüli, hiteles és teljes emlékének, minden más írásemléket csak mint ennek csökevényesedett alakját tárgyalták. Ezzel szemben manapság a korszerű számítógépes paleográfiának egy dinamikus modell felel meg, amely figyelembe veszi az írás fejlődését, elsődlegesen a folyamatosan változó nyelvhez történő alkalmazkodását, továbbá a rovás kulturális környezetének változását (pl. a rá kimutathatóan ható régi magyar latin betűs helyesírás fejlődését), valamint a betűknek az írástechnológiából alakzati módosulását.

Teljes cikk

A barcelonai „rovásemlék”

Egy barcelonai múzeum tárlójába helyezett kis fémlapon „rovásnak” látszó jelek találhatók: a betűk közül több is nagyon hasonlít a székely ábécé jeleire. Lehetséges volna, hogy székelyek jártak arra évszázadokkal ezelőtt? Vagy egyenesen azt bizonyítja a táblácska, hogy a székely írás sokkal régebbi, és sokkal elterjedtebb volt, mint hisszük? 

 Az ólomdarabka a mellette lévő leírás szerint az i. e. 4. század végéről származik, a Barcelona óvárosától mindössze 10 kilométerre, Sant Just Desverntől 2 kilométerre fekvő Penya del Moro nevű lelőhelyen találták. A fémbe karcolt jelek jellegzetesen olyanok, mint a „rovásbetűk” szoktak lenni: szögletesek, nincsenek egymáshoz kapcsolva (nem kurzív az írás), s ugyan a töredéklap jobb oldala nem ép, mégis látszik, hogy a bal oldalon maradt némi hely, az írás tehát jobbról balra halad. Néhány betű egyértelműen ugyanolyan, mint a székely ábécé egy-egy jele, más jelek meg hasonlítanak annyira, hogy éppenséggel fölfoghatók székely betűk variánsának, legrosszabb esetben is valamilyen közeli rokon ábécének.

Az említett lelőhelyen 1972 óta folytatnak ásatásokat – egykor kereskedelmi központ lehetett itt. A jelek azonosítása sem okoz gondot: kétséget kizáróan az ibérektől származnak, az északkeletinek nevezett ibér írással készültek – és hasonlóság ide vagy oda, semmi közük a székely jelekhez. 

Teljes cikk

Se nem magyar, se nem rovásírás

Az őstörténet kutatói összedugták a fejüket, és számot vetettek azzal, amit tudnak, és amit nem. Kitől örököltük a székely írást? Miért nem jó a „magyar rovásírás” elnevezés? Mi a kutatók legfontosabb feladata a közeljövőben? 

2012. június 14-én az Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Történettudományi Intézetének Magyar őstörténeti témacsoportja a  tanácstermében ülését tartott a székely írásról. Ezt az írást tudományos körökben mindig gyanakvás övezte, csupán két-három kutató foglalkozott vele behatóbban, utoljára  1915-ben adtak ki székely írással írt nyelvemlékeket összegző kötetben. Ettől függetlenül nagyon sokan a magyar múlt legfontosabb örökségének tartják. Mai divatja pedig erősen átpolitizált:az emberek többsége politikai szimpátia alapján dönti el, hogyan viszonyul hozzá.

Teljes cikk

Valóban ősi a rovás-irás?

Az Országos régészeti és embertani társulat október 26-iki ülésén Nagy Géza tartott felolvasást a régi hun-székely irásról.

Nagy Géza nem tartja jogosnak a kételyeket, melyek a rovás-irásősi eredete iránt támadtak. Bebizonyította tudományos kutatások alapján, hogy az irásjegyeket nem a renaissance idején koholták, mint azt némelyek állitják.

Összehasonlitás végett bemutatta a székely, ó-török és zsidó irás jeleit és arra a végső következtetésre jutott, hogy a székely irás ismert jegyei csakugyan ősrégi eredetűek, de az irásrendszer alaptermészete a latin irásmód befolyása alatt teljesen megromlott.

1902

Teljes cikk

A magyar rovásírás

Hosszú ideig székely rovásírásnak nevezték ezt a rótt írást, mert emlékei szinte kivétel nélkül a székelység köréből maradtak fenn. Később a Felvidéken is találtak rovásírásos emlékeket, de az avar korból is vannak hasonló emlékeink. Ide sorolhatjuk nagyszentmiklósi (Románia) aranykincseket (huszonhárom színarany edény), amelyeken rovásírásos felirat található, feltehetőleg besenyő nyelven.

Kézai Simon Krónikájában (13. század) említi, hogy a székelyek ezt az írásmódot a blakoktól vették át, akik a Volga mentéről vándoroltak a Kárpát-medencébe, és török származásúak voltak. Thuróczy krónikájában a szkíta betűket fára, botokra rótták.

Az írás fő jellemzője a jobbról balra haladás, tehát ellenkezőleg, mint a mi írásunk. A szavakat szóközökkel választották el egymástól. A kis- és nagybetűket külön nem jelölték, de az írásjelek ugyanazok, mint a latin betűs írásnál. A rovásírásból hiányoznak a q, w, x és y betűket jelölő jelek. Nagyon fontos szabály, hogy a rovásírásban csak azokat a jeleket használjuk, amelyek a régi hiteles rovásemlékekben is megtalálhatók.

Teljes cikk