Varázsigék és fohászok vannak az egyiptomi kódexben

Varázslatokat és egy sor fohászt tartalmaz az a középkori egyiptomi kódex, amelyet kutatóknak csak nemrég sikerült kibetűzniük. A Rituális Hatalom Kézikönyvének nevezett szöveg arra tanítja meg az olvasót, hogy miként lehet a szerelmi varázslatokat megtörni, elűzni az ártó szellemeket és kezelni a fekete-sárgaságot. 

Teljes cikk

Mit firkáltak a szerzetesek a középkori kódexekbe?

Iszogató csontváz, pipázó emberalak, mosolygó napocska - ilyen és ehhez hasonló ábrákat lehet találni egy-egy középkori kódex lapjain. A kódexmásolók főként íróeszközeik kipróbálása végett firkálgattak a margóra, azonban megesett, hogy a tiltás ellenére összetettebb rajzokkal vagy a monogramjaikkal is kifejezték individualitásukat. 

Teljes cikk

Ez áll a Vatikán „lehetetlen küldetésének” hátterében

Nagyjából egy hónappal ezelőtt jelentette be hivatalosan is a Vatikán, hogy digitalizálni kezdi könyvtárának kéziratgyűjteményét. Elképesztő feladatra vállalkoztak, hiszen az 1451-ben alapított Apostoli Könyvtárban közel 40 millió oldalnyi felbecsülhetetlen értékű dokumentumot őriznek, köztük 1600-1800 éves ritkaságokat.  

40 millió oldal digitalizálása szinte már a „lehetetlen küldetés” kategóriájába tartozik, azonban a Vatikán és egy japán cég most gőzerővel dolgozik ezen.

Teljes cikk

Exkluzív corvina-kiállításért lesz érdemes betérni az Országos Széchényi Könyvtárba

Illusztráció

A Mátyás király könyvtárából ellopott négy 15. századi díszkódex látható azon az exkluzív corvina-kiállításon, amely április 23-án nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) Budapesten.

Mindössze két hétig, május 6-ig tekintheti meg a közönség azt a négy corvinát, amelyeket a török hadak a 16. században elvittek Mátyás király könyvtárából, majd miután fejedelmek, főpapok és tudósok évszázadokon keresztül sikertelenül próbálkoztak visszaszerzésükkel, 1869-ben Abdul Aziz szultán ajándékaként végül visszakerültek Budára. 

Teljes cikk

Nyelvemlékeink: Ómagyar Mária-siralom

Az Ómagyar Mária-siralom egyike legkorábbi nyelvemlékeinknek, az első fennmaradt magyar nyelvű vers. A 13. században íródott egy latin vers átköltéseként és a latin nyelvű Leuveni kódexben, 1922-ben fedezték fel – abban az anyagban, amit a Leuveni Katolikus Egyetem vásárolt egy müncheni könyvkereskedésben, a németek által az első világháborúban elpusztított könyvtári anyag pótlására. Az értékes kódex 1982-ben került a magyar állam tulajdonába.

Teljes ismertető

Könyv az Ómagyar Mária-siralomról

 

Felrakták a netre a Tízparancsolat kétezer éves példányát

A Tízparancsolat kétezer éves példánya és a gael nyelvek legkorábbról ismert írásos emléke is szerepel azok között a ritka kéziratok között, amelyeket mostantól a világ bármely pontján ingyenesen elérhetnek a felhasználók a Cambridge-i Egyetem digitális projektjének köszönhetően. 

A Holt-tengeri tekercsek felfedezése előtt a Nash-papirusz volt a legrégebbi kézirat, amely a héber Bibliából származó szövegeket tartalmazott, és a legtöbb felbecsülhetetlen, illetve sérülékeny történelmi dokumentumhoz hasonlóan a szakemberek csupán töredékének volt alkalma alaposan tanulmányozni. Az egyetem digitális könyvtára 25 ezer új virtuális oldalt, köztük az Újszövetség egyik régi példányát tette elérhetővé hivatalos oldalán, amelyet a projekt 2011 decemberi indulása óta már több tízmillióan kerestek fel.

Teljes szöveg

Régi magyar könyvművészet

Összeállítás a JATE Egyetemi Könyvtár könyveiből

Misztótfalusi Kis Miklós a magyar nyomdatörténetnek mindmáig kétségtelenül legkiemelkedőbb alakja, az egyedüli magyar, akinek életműve maga is hozzájárult a az egyetemes régi betűművészet továbbfejlesztéséhez. Külföldi tanulmányútja során néhány esztendő alatt Hollandia legelső betűmetszőjévé küzdötte fel magát, aki - saját elbeszélése szerint - a hollandokon kívül lengyel-, svéd-, német-, örményországi, angliai, itáliai és grúziai megrendelők részére metszett latin, görög, héber, német, szír, szamaritánus, kopt, örmény es grúz betűket, s nyomdaművészetének híre eljutott a Vatikánba is. Bár az Erdélybe hazatérő betűmetsző tapasztalat és munkaeszköz formájában mindent magával hozott, amivel az itthoni könyvkiadást korszerűsíteni lehetett volna, az itteni elődöktől kényszerűségből örökölt betűkkel készült nyomtatványai elmaradnak az amszterdami kiadványok - például a Károlyi-féle bibliakiadás - színvonalától. Kolozsvári kiadványainak - igy a szegedi Egyetemi Könyvtárban őrzött, ma már csak egyetlen példányban ismert Szakats mesterségnek könyvetskéje - címlapját sokszor az úgynevezett funkcionális tipográfia jellemzi, máskor a tagolás formáit szívesen alakította valamilyen dekoratív szándék szerint. A szakácskönyvet nyomtató Misztótfalusi elsősorban tipográfus volt, a "gyomros matéria" nemigen érdekelte. A Mentség elöljáró beszéde szerint Hollandiában kárnak tartotta még azt is, "amit kenyérre kellett költenie nyavalyás teste táplálására", és néha "egy hónapig is bizony bort nem ivott, és minél alábbvaló s olcsóbb eledellel lehetett, olyannal élt, olyan szűkön-költő volt..."

Teljes szöveg- és képanyag

ELTE EK Kézirat- és ritkaságtár

A budapesti Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtára több szakterületet átfogó, gazdag történeti állománya révén létrejötte óta a magyar és az európai művelődéstörténet egyik fontos tanulmányi és kutatóhelye. Az európai kulturális örökség részét alkotó gyűjtemény dokumentálja egy kulturális régió történetét, s terjedelmes kézirat és régi nyomtatvány állományát a nemzetközi kutatás sem nélkülözheti. Az itt őrzött forrásanyag a későközépkori és kora újkori történeti, egyháztörténeti, egyetem- és művelődéstörténeti kutatásokat segíti elsősorban. 

(Érdemes bekukkantani!)

Az Egyetemi Könyvtár Kézirat- és Ritkaságtárának honlapja elérhető ITT

 

Gyöngyös: könyvritkaságok Mátyás király idejéből

Hazánk egyetlen épen maradt, középkori eredetű műemlék könyvtára a gyöngyösi ferences kolostori könyvtár. Itt található a Gyöngyösi Kódex, a Gyöngyösi Szótöredékek, továbbá a Magyarországon található legrégibb, nyomtatott könyv, a Fust−Schöffer Biblia. A Fust−Schöffer Biblia 1462-ben, Johannes Gutenberg, a kézisajtó európai feltalálójának műhelyében készült.

A bibliotéka turisztikai fejlesztése idén júniusban fejeződött be. Uniós támogatással 130 millió forintból: látogathatóvá vált a könyvtár, a sekrestye, a kolostor kvadruma (kerengője) és a kertje. Ha a kolostor és a könyvtár valóban az 1300-as években épült, mint azt feltételezik − meglétének legrégebbi dokumentuma 1465-ből, az első okleveles említés 1475-ből származik −, akkor Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára. A könyvtárban Fáy Zoltán könyvtáros és Sarkadi József könyvtárvezető kalauzolt minket.

Elsőként azt a tudománytörténeti szenzációt idézték meg, amikor 1998. április 28-án a ferences templom lépcsőfeljárójánál három köbméternyi könyvet találtak befalazva, gondosan becsomagolva: 302 régi nyomtatványt, levéltári iratot, feljegyzést, köztük a Fust−Schöffer Bibliát. 

Teljes cikk

Kálti Márk: Képes Krónika

A kódex digitális, online elérhető változata.

A magyar Da Vinci-kód

Máig elhallgatott bibliai történetet rejt, vagy furcsa, megmagyarázhatatlan imák gyűjteménye a Budapesten őrzött Rohonci kódex? 450 oldal, amelyet nagyjából 450 éve vetettek papírra. Titkosírással jegyezték le, és nem máshol, mint a Tudományos Akadémia páncéltermében tárolják. A kutatók soha ilyen közel nem jártak a megfejtéséhez.

Teljes cikk

Írásbeliség a magyarországi humanizmus korszakában

Digitális corvinák Mátyás király könyvtárából

A holló jegyében – fejezetek a corvinák történetéből

Csapodiné Gárdonyi Klára: Humanista kódexek nyomában

Urbán László: Képek a Corviniana világáról 

Kódexek

 

Kódexek az Egyetemi Könyvtár gyűjteményéből

Szent Margit élete,1510

Domonkos-kódex, 1517

Az Országos Széchényi Könyvtár kéziratgyűjteményéből

Kézírásos corvinák az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből